Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Fazekas István: A budai királyi palotára vonatkozó források a bécsi főudvarmesteri hivatal levéltárában 49-80

FAZEKAS ISTVÁN A BUDAI KIRÁLYI PALOTÁRA VONATKOZÓ FORRÁSOKA BÉCSI FŐUDVARMESTER! HIVATAL LEVÉLTÁRÁBAN A budai vár építésére és működtetésére vonatkozó források többsége a Magyar Országos Levéltár (MOL), illetve a Budapest Főváros Levéltára (BFL) őrizetében van, mivel azonban Magyarország 1526-1918 között a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt, a magyar királyok székhelyére vonatkozó források egy része a birodalom központjában, Bécsben maradt meg. Tanulmányom elsődleges célja a bécsi, különösképpen az uralkodói udvartartás irányítását végző főudvarmesteri hivatal (Obersthofmeisteramt; OMeA) levéltárában fennmaradt forrásanyag ismertetése. A források feldolgozására és értékelésére nem vállalkoztam, e feladatot a budai vár történetének szakavatott kutatói hivatottak elvégezni.

1 Az 1686-as visszafoglaló harcok során súlyosan károsodott budai vár rendbehozatala viszonylag gyorsan megindult. Az újjáépítés elsődleges célja nem királyi székhely létrehozása, hanem egy védhető erődítmény kialakítása volt. Ebbe a koncepcióba illeszkedett bele a III. Károly-korabeli palota is a maga egyszerű megjelenésével. Nem véletlen, hogy a várra vonatkozó XVIII. századi bécsi adatok többsége a Kriegsarchivból (hadi levéltár) származik. Bánrévy György mintaszerű tanulmányban dolgozta fel mindazt, amit a haditanács protokollumaiból és a bécsi hadi levéltár gazdag térkép- és tervtárából a témára vonatkozóan fel lehetett tárni.

2 Bánrévy a Kriegsarchiv-beli adatokat kiegészítette a pénzügyi finanszírozás miatt az ügyben szintén érintett Udvari Kamara levéltárából (Hofkammerarchiv) származó információkkal. A Hofkammerarchiv igazi jelentőségét azonban azok a metszetek adják, amelyek már a palota történetének következő időszakára, Mária Terézia-korabeli építésére vonatkozólag maradtak fent. Zeller Sebestyén metszetei majd minden budai várról írott munka reprodukciói között felbukkannak.

3 A két előbbi levéltárral szemben a Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA; szép magyar nevén a Házi, Udvari és Állami Levéltár) a budai palota XVII-XVIII. századi történetére vonatkozólag alig őriz forrásanyagot. A budai palotára vonatkozó bejegyzések csak II. József uralkodása vége felé kezdenek sokasodni a főudvarmesteri hivatal jegyzőkönyveiben, az úgynevezett Hofparteiprotokolléban. A palotába telepített egyetem kiköltöztetése után (1784) üresen álló épületre, elsősorban annak berendezésére vonatkozó első információk 1787-ből valók (Obersthofineisteramtsakten; a továbbiakban OMeA, 936/1787,1165/1790), de nagyobb számban majd csak 179 l-l792-től jelentek meg a budai várral foglalkozó akták, amikor az épület Sándor Lipót főherceg nádori rezidenciájává vált (1790-1795) és új funkciójának megfelelően kellett berendezni, reprezentatívvá tenni.

4 A budai palota a főherceg-nádor székhelyeként az uralkodói rezidenciák sorába került, ezért a vele kapcsolatos ügyek intézése az udvarmesteri hivatal feladata lett. Az uralkodói udvartartás személyi és anyagi kérdéseit, az uralkodói rezidenciák ügyeit, mint fentebb említettük, a főudvarmester (Obersthofmeister) vezette főudvarmesteri hivatal (Obersthofmeisteramt) intézte.

5 A helyzet a magyar udvarnagyi hivatal megszervezése után (1893) sem változott meg lényegesen, a magyarországi uralkodói rezidenciák ügyei továbbra is Bécsbe futottak be.

6 A főudvarmesteri hivatal után igen tekintélyes mennyiségű levéltári anyag maradt meg (mintegy 3000 raktári egység), amelynek őrzési rendje időről időre változik.

7 Az 1650-1780 között fennmaradt iratanyag időrendbe van állítva, kutatni vagy darabonkénti átnézéssel, vagy a fennmaradt jegyzőkönyvek, az említett Hofparteiprotokolle segítségével lehet. Az 1700-1784 közötti időből a jegyzőkönyvek fogalmazványai is megmaradtak (Konzepts-Protokolle). Az 1785-1791 közötti iratanyag már számregisztratúrában található, az iratokhoz jegyzőkönyv és index is tar49