Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

pitány által 1948-ban, a palota ingóságairól felvett leltárban.

53 Az asztal lapján hat medalionképből és körben groteszkdíszes sávból álló keretbe foglalt képen táncoló nőalakokat látunk, az asztal sarkai enyhe lépcsőzéssel ugranak előre.

54 Szabó várkapitány inventáriumából kiderül (160. tétel), hogy az asztal épségben vészelte át a II. világháborút és 1948-ban a Magyar Nemzeti Múzeumba került. A várkapitány listáján egy másik, Hunyadi Mátyás-teremből származó asztallap is szerepel (161. tétel): „1 db márvány asztallap 124/66 mérettel színes különféle színű márvány lemezekből összeállítva, szélén dekoratív és virágdíszes intarziás szegély dísszel a Krisztinavárosi szárny I. em. Hunyadi terméből". Az aranyhímzéses bevonatú székek közül az egyik támlája kivehető a teremről 1900-ban publikált, A királyi vár építésének története című Hauszmann-monográfia fotóján, az északi fal nyugati felén, s erről a darabról külön, a balkonon is készült felvétel

55 (9. kép). A felfelé vastagodó lábakat átlós irányban lécek kötik össze, a kartámok és a háttámlát közrefogó hasábok csigavonalban végződnek. A bársony kárpitozást díszes rézfejű szegecsek erősítik az állványzathoz, a háttámla és az ülés bevonata rojtban végződik. Végül megemlítendő még a kandalló mellett elhelyezett fásláda is: négy oroszlánmancson állt, a felfelé öblösödő ládát íves fedéllap zárta, a frontoldal közepét oroszlánmaszk díszítette. 1905 áprilisában a palota építési munkáit Hauszmann Alajos köszöntése zárta le.

56 A királyi palota berendezése az egyik legjelentősebb történés a magyar iparművészetben a századfordulón. A munkák óriási volumene és a többször kinyilvánított szándék, hogy a magyarországi rezidencia kiépítésében magyar erők vegyenek részt,

57 már önmagában azt eredményezte, hogy a palota a magyar historizmus iparművészetének óriási bemutatója lett. Ehhez járult még Hauszmann iparszervező művezetés-politikája, mely a lehetőségekhez képest a legtöbb élvonalbeli hazai iparművészeti céget vonta be a kivitelezésbe, jóllehet ennek a még legnagyobb vállalkozásoknál is jelentkező kapacitásküszöb nemkülönben alapot szolgáltatott. Ipartörténeti jelentőségénél fogva nem tartjuk érdektelennek a Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése mikrotörténetének bemutatását a még rendelkezésre álló dokumentumok alapján (lásd a Függelékben, az 532-536. oldalon). A terem tervezője Annyi biztosan tudható, hogy a terem terveit a művezetés készítette, vagyis ebben az iparos gárdának nem volt szerepe.

58 A fő kérdés az, hogy Hauszmann valóban csak szellemi és reprezentatív vezetője volt-e a királyi várépítés művezetőségének, aki „a részletek kidolgozását rábízta a munkatársaira".

59 Hauszmannról tudjuk, azok közé az építészek közé tartozott, akik maguk tervezték épületeik berendezését, s tulajdonképpen formálói voltak a XIX. század bútorművészetének. Két berlini tanára, Friedrich August Stüler és Johann Heinrich Strack a legjelentősebb bútormintalap-szerzők közé tartoztak.

60 Hauszmann egész pályája során érdeklődést mutatott a bútortervezés iránt.

61 Habár a Teréz körúti Batthyány-palota építésekor egyszer már visszanyúlt Benedetto da Maiano művészetéhez, hiszen a Strozzi-palota kicsinyített részletét valósította meg, de - mint ezt emlékiratában hangsúlyozza - ezt nem szabad akaratából, hanem kifejezett megrendelői kívánságra tette, s éppen a nem-quattrocento palotabelsőről - ahol a család birtokában levő régi bútorokat is felhasználta - írja, hogy a „belső kiképzésben már szabadabban mozoghattam, és azt hiszem, hogy jó dolgot készítettem".

62 Hauszmann egyetlen általunk ismert XV. századi itáliai stílusú terembelsőjét a fiumei kormányzósági palotában valósította meg. Itt az ebédlő quattrocento berendezését az épület összes asztalos munkáit végző Müller Rezső kivitelezte.

63 A művezető tehát rendelkezett bútortervezői tapasztalattal, ezenkívül kiváló ismerője volt az itáliai reneszánsz művészetnek. Visszaemlékezéseiben terjedelmesen ír egy évig tartó itáliai útjáról, amiből egyebek között megtudjuk, hogy számos vázlatot is készített túrája során.

64 A várépítés időszakából szintén fennmaradt Hauszmann itáliai tartózkodására vonatkozó adatunk: 1895. március 23-án háromheti szabadságot kér itáliai tanulmányútja miatt,

65 ezenkívül többször vásárol műtárgyakat Velencében a Salviati és a Jesurum cégtől.

66 A Hunyadi Mátyás-terem részleteinek kidolgozását azonban - persze kérdés, milyen mértékben -, úgy tűnik, átengedte Györgyi Gézának, a művezető-helyettesnek.

67 Maga a művezető szembetűnő konzek498