Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

kenőmentesen olvad egységbe a szecesszió áramlatával. A német nemzeti egység kialakulásával a 70-es években fellendülő „Deutsche Renaissance" mozgalom pedig a századfordulóra a kifulladás jegyeit mutatja.

38 Az osztrák neoreneszánsz, a „Wiener Stil" patriotizmusa rendkívül árnyaltan, az esztétikai motiváció mögül mintegy áttételesen sejlett fel.

39 A bécsi „saját" reneszánsz ugyanakkor elsősorban nem nacionalista, hanem imperialista tartalmú.

40 A 70-es években mindazonáltal igen jellemző a „Wiener Stil"-re a német reneszánsz és az itáliai előképek vegyítése. Az évtized végétől már a nyíltabb politikai tartalmat hordozó neobarokk, majd a neorokokó tör utat, míg a századfordulón a neoempire és a neobiedermeier éli konjunktúráját a historizáló bútorgyártás terén.

41 A bécsi stílusfejlődés számunkra különösen fontos sajátossága, hogy a „tiszta" stílusok keverését az „átmeneti korszakok" és a fősodortól távolabbi földrajzi területek átvett és átalakított stílusának, egy már eleve vegyülék jellegű stílusnak a hasznosítása követi. Josef Storck 1896-ban megjelent Alte Möbel fir moderne Bedürfnisse című mintalap-gyűjteményéhez írt előszavában a historizmusnak ezt a valóban szubtilis tendenciáját azzal indokolja, hogy ezek az előképek már valamiféle alkalmazkodás, más életkörülményekhez való igazítás példái, vagyis éppen a fő problémára, a történeti minták átültetésére kínálnak megoldásokat. Magyarországon már az akadémia pályázata körül kibontakozó polémia felveti a sajátosan magyar történelmi stílus meghatározásának kérdését. A vitában Hauszmann és az őt támogatók, köztük Ipolyi Arnold érvelnek a „csúcsíves styl" mint középkori nemzeti stílus mellett, s utasítják el az idegennek tekintett „régi" és „új olasz renaissance" stílust. Mint Hajnóczi Gábor írja: „...érvelésükkel azt akarták bizonyítani, hogy kizárólag a magyar középkor kínál követésre méltó előképet, amivel a gótika újjáélesztését kívánták elméleti úton támogatni", míg a reneszánszpártiak „a vitában szinte csak a gótika bírálatára szorítkoztak".

42 A század második felének magyar építészete valójában nem tesz komoly kísérletet, hogy egy nemzeti építőstílust a magyar építészeti hagyományokat integrálva valósítson meg.

43 Hauszmann saját neoreneszánsz ceuvre-jében sem találjuk nyomát a magyar emlékanyag felhasználásának. A Szent István-terem enteriőrjére vonatkozóan az 1897. november 30-i előterjesztés érdekes megjegyzést tartalmaz: „A magyar stylű ornamentáció, a keleti és román irányú művészi elemek, melyhez a majolika alkalmazása is járulhat, a Szent István terem kiképzésénél lesznek helyén".

44 Hauszmann az orientalizáló, illetve bizantinizáló irányzatot is - mint harmadik lehetőséget a magyar stílus létrehozására - beemeli a várépítés programjába. Ez a változat, mely szintén nem előzmény nélküli a magyar építészettörténetben - gondoljunk Szkalnitzky Antal műleírására az akadémia épületéhez benyújtott pályázatában

45 -, nem jár a magyar emlékanyag hasznosításával.

46 Végül egy negyedik törekvésnek, a népies szecessziónak is utat enged Hauszmann, de csak ott, ahol erre az épület funkciója lehetőséget ad.

47 Figyelemre méltó taktikai érzékkel kapcsolja össze Erzsébet királyné személyét a magyaros népies szecesszió stílusáramlatával: megalkotja, illetve a „középutas" Faragó Ödönnel megtervezteti és Lengyel Lőrinc szegedi bútorgyárossal kivitelezteti a déli rondella romjai között Erzsébet királyné pihenőházát, az egyemeletes, úgynevezett parasztházat.

48 A megvalósult Hunyadi Mátyás-terem Az 1897. november 30-i művezetői előterjesztés a három történelmi terem létrehozásának javaslata után a Szent István-terem konkrét megvalósítási tervével és a terembelsőnek a párizsi világkiállításra való kiküldésével foglalkozik. Az 1897. december 13-i építési bizottsági ülésen határozat született a három történelmi terem megvalósításáról és elhelyezéséről.

49 Eszerint a Habsburg-terem a palota északi bővítményének kiépítése után keletkező „nagy központi cercle terem", azaz a kupolaterem; a Szent István-terem a krisztinavárosi új palotát a régivel összekötő déli szárnyban egy „gyülekező terem"; a Hunyadi Mátyás-terem pedig funkció megjelölése nélkül az új krisztinavárosi szárny középterme lesz. A Hunyadi Mátyás-termet Hauszmann 1903-ban, a Magyar Iparművészeiben megjelent cikkében a krisztinavárosi szárny első emeletének két fejedelmi lakosztálya „összekötő csarnoká"-nak nevezi.

50 Valóban, a 495