Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Rostás Péter: Egy helyiség helye : a Budavári Palota Hunyadi Mátyás-termének története. Függelék: A Hunyadi Mátyás-terem kivitelezése 487-538

ROSTÁS PÉTER EGY HELYISÉG HELYE A BUDAVÁRI PALOTA HUNYADI MÁTYÁS-TERMÉNEK TÖRTÉNETE A Budavári Palota F épületének északi oldalán, az Országos Széchényi Könyvtár második emeleti folyosóján egy 1998-ban felavatott réztábla emlékeztet a korona és a koronázási jelvények egykori őrzési helyére, a királyi vár 1891-1905 közti átépítésekor a krisztinavárosi szárnyban létesített páncélszobára.

1 Ez az egyetlen helyiség az épületben, amelynek előéletét felirat örökíti meg. Habár a főlépcsőház első szakaszánál álló két, terhétől megszabadított márvány Atlasz-szobor (Fadrusz János) és a lépcsőfeljárat első szakasza a századfordulóról való, csupán egy olyan termet találunk a könyvtárban, ahol a belső tér a királyi palota egykori enteriőrjével folyamatosságot mutat: a VI. szinten, a nyugati, krisztinavárosi oldal közepén egykor volt Hunyadi Mátyás-terem utóda a mai központi kiállítótér, az úgynevezett Corvina-terem. A főemelet nyugatra néző díszterme, a Hunyadi Mátyás-terem (1. kép; kat. sz.: 2.1.71.) egyike volt azon három helyiségnek, amelynek kialakítására 1897-ben, Zsolnay Vilmos felségfolyamodványa nyomán született határozat. Az ezt követő hét év során készült el a Szent István- és a Habsburg-teremmel együtt. A három terem - a magyarországi historizáló enteriőrművészet jelentős és jelentésteli alkotásai - markánsan jellemzi a Hauszmann-féle historizmus válaszát a korszak talán legfontosabb építészeti-iparművészeti kérdésére, a „magyar styl" kimunkálására törekvő irányzatok kihívására.

2 /. A Hunyadi Mátyás-terem, 1912. 487