Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Lovay Zsuzsanna: A Thék-gyár bútorai a budai királyi palotában 473-486

záródású, háttámlás pad, melynek íves, zárt alátámasztású kartámaszai nagyméretű oroszlánfejekben végződnek. A talapzat előlapja és a háttámla három nagyobb és négy kisebb téglalap alakú mezőre osztott. A háttámla zárópárkánya domború ovális mezősorral és faragott díszléccel gazdagított, két sarkán magasított íves záródísszel. A gazdagabban faragott tölgyfapad szintén zárt talapzaton nyugszik, két előreugró sarokpilaszterén plasztikusan faragott nagyméretű oroszlánfej, a közöttük levő mezőben virágos-leveles-indás fmomfaragású díszítmény, puttók tartotta címerpajzzsal. Az ívelt kartámaszokat mellső lábukra könyöklő faragott fantáziaállatok támasztják alá. Az egyenes zárású háttámla betétmezőjében tizenkét figura által közrefogott oválisban nagy állattal viaskodó férfiak jelenete látható. A Budavári Palota nagyszabású átépítési és berendezési munkálatait 1905-ben fejezték be. Hauszmann Alajost „munkatársai 1905 áprilisában ünnepelték Thék Endre vezetésével a Budavári Palota elkészültének alkalmából. Az ünnepélyen nemcsak őneki, hanem minden munkatársának is a Maróti-Rintel Géza által tervezett és lipótújvári Stróbl Alajos által megmintázott ezüst emlékérmet nyújtottak át."

29 Thék Endre a reprezentatív, elsősorban állami épületek berendezéseinek legtöbbet foglalkoztatott kivitelezőjekéntjelentős hatással volt a századforduló magyar bútorművészetére. Még napjainkban is keveset tudunk személyéről és az általa létrehozott első magyar, nemzetközileg is értékelhető bútorgyár művészi produkcióiról. Jelen tanulmányom a Thék gyárára vonatkozó, egyúttal a Thék Endre munkásságának csúcspontját jelentő királyi palota berendezésével összefüggő adatgyűjtő munkám és kutatásaim során ez idáig feltárt ismereteket foglalja össze. JEGYZETEK 1. HAUSZMANN, 1903,177. 2. LOVAY, 1997,155-172. 3. HAUSZMANN, 1900b, 105. 4. HAUSZMANN, 1903,177. 5. HAUSZMANN, 1908,101-105. 6. Thék Endre (1842-1919) iparművész, műbútorasztalos Budapesten, Bécsben, valamint Párizsban tanult és dolgozott. A történeti bútorstílusok kitűnő ismerője volt, elsősorban francia és angol mintákat elevenített fel. 1867-től kezdve Pesten működött, ahol 1872-ben saját műhelyt alapított. Később ő hozta létre az első nagy, nemzetközileg is értékelhető bútorgyárat Magyarországon. Hosszú működése során (1867-1919) elsősorban jeles építészek által tervezett reprezentatív épületek berendezésénél működött közre: Operaház, Tőzsdepalota, Kúria, Parlament, Budavári Palota. Munkásságát a század utolsó harmadában fejtette ki, a historizmus jegyében, ezen belül több stílusirányzatot is követve. Mint ez a korszakban Európa-szerte gyakorlat volt, a Thék-gyár számára is neves építészek, illetve bútortervezők dolgoztak, ám a mester írásaiból jól nyomon követhető historizmusképe, amely minden bizonnyal irányítólag hatott saját gyárának kivitelezői munkásságában. Thék, ha maga nem is tervezett, de tervezők társaként jelentős irányító szerepet töltött be. A századfordulón, alkalmazkodva a kor ízléséhez, szecessziós bútorokat készített, közöttük kiemelkedő helyet foglal el a gróf Andrássy Tivadar megrendelésére készült, Rippl-Rónai József által tervezett és kortárs szakmai körökben nagy vitát kiváltott ebédlőberendezés. 7. A tapéta egy mintadarabját az Iparművészeti Múzeum őrzi, lt. sz.: 75.35. In: VADAS-VADÁSZI, 1992,135., tárgyleírás: Tompos Lilla. 8. HAUSZMANN, 1903,161. 9. SZANA, 1900,245-246. 10. HAUSZMANN, 1900,105. 11. HAUSZMANN, 1903,163. 12. HAUSZMANN, 1900,105. 13. HAUSZMANN, 1903,163. 14. HAUSZMANN, 1900,108. 15. „A maga idejében valóban páratlan szépségű neoromán stílusú terem architektúrát külföldön a berlini dr. Georg Malkowsky, itthon pedig saját maga [Hauszmann] ismertette. Ez a jelentős nemzetközi visszhangot kiváltott szereplése azt bizonyítja, hogy mint bútortervező ugyanazt a színvonalat képviselte, amit építőművészetében elért." CZAGÁNY, 1978,240. 16. 381. tételszám: „377—678-ik tételig Miniszterelnöki rendelet alapján ideiglenes megőrzésre és használatra, átvételi elismervények ellenében, a Magyar Nemzeti Múzeumnak átadattak". - 27. tételszám: „Bútorleltár 1-146. tételszámok alatt felvett bútor484