Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Lovay Zsuzsanna: A Thék-gyár bútorai a budai királyi palotában 473-486

lyek szintén Thék bútorgyárában készültek. „Thék, a ki hazai faiparunk legkiválóbb képviselője, ez alkalommal is igazolta, hogy hírnevének meg tud felelni"

14 - írta Hauszmann, dicsérve a faanyag kiválasztását, a pontos összeépítést és a kifogástalan kivitelezést, a míves faragást. Tudjuk, hogy a bútorok kovácsolt bronzdíszei Jungfer Gyula műhelyében készültek, az aranyozásukat Scholz Róbert festő végezte, a modellek pedig Szabó Antal szobrász munkái voltak. A párizsi világkiállítás előtt, 1899-ben karácsonyi kiállítást rendezett az Iparművészeti Társulat az Iparművészeti Múzeumban, amelyen bemutatták az év termékeit. A Szent István-terem berendezését azonban Thék Endre gyárában mutatták be, mert a terem falburkolatai még összeépítés előtt álltak, bútorai is nehezen lettek volna szállíthatók. Az 1900. évi párizsi világkiállításon Hauszmann Szent István-terme az egyik nagydíjat nyerte el. A korabeli szakirodalom lelkesen és dicsérőleg ír Hauszmann és munkatársai - Thék Endre, Roskovics Ignác, Stróbl Alajos, Györgyi Géza, valamint a Kissling Rudolf és Fiai cég - teljesítményéről.

15 Az itáliai kora reneszánsz stílusában kiképzett Hunyadi Mátyás-teremről - egy, az ajtót ábrázoló fénykép kivételével - kevés hiteles felvétellel rendelkezünk. Az ajtó bizonyosan, a terem faburkolati munkái pedig 478 A Hunyadi Mátyás-terem ajtaja. HAUSZMANN, 1903,176.