Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

pest, 1928): Salome tánca, Készülődés a reggelihez, olajfestmény; Spányi Béla két festménye; Loránfi Antal (Kecskemét, 1856— Budapest, 1927): Kígyóval küzdő fiú, Első lecke (szobrok); Ebner Lajos: Hazatérő aratók, olajfestmény; Koszkol Jenő (Dorog, 1868-Budapest, 1935) két vízfestménye, az egyik csendélet, a király a kiállításból vette meg; Stetka Gyula (Királylehota, 1855— Budapest, 1925) egy olajképe; Molnár József több tájképe; Vastagh Géza (Kolozsvár, 1866-Budapest, 1919) két olajképe; Kelety Gusztáv (Pozsony, 1834-Budapest, 1902) egy tájképe, továbbá Kardos Gyula és Szinyei 65. jegyzetben említett képei. A millenniumi kiállítás katalógusában a palota anyagából kölcsönzött művek a „király Ő Felségének tulajdona" megjegyzéssel szerepelnek, a múzeumi gyűjteményekből bemutatott darabokat pedig állami tulajdonként jelezték. 70. Ezredéves, 1896a. Míg a millenniumi kiállítás előkészületeinek és lezajlásának nagy szakirodalma van, addig a bontás utáni állapotokról eddig nem sikerült összegzést találni. 71. Kir. Várép. Biz. I I/3a. 1899 okt. 24. LXVI. ülés. BFL. A jelzett mesterek közül többen kimaradtak. 72. Hauszmann levele a Királyi Várépítési Bizottsághoz, 1900. november 29. BFL, Kir. Várép. Biz. II/3b, 75/1900. 73. A kezdeményező özv. gróf Andrássy Aladáraé sz. Wenckheim Leontine bárónő, őrgróf Pallavicini Edéné sz. Majláth Adél grófnő és gróf Batthyány Lajosné sz. Andrássy Ilona grófnő, valamint Ferenczy Ida asszony (SZALAY, 1911,12.). A múzeum állománya (emléktárgyak, képek, szobrok, könyvek, nyomtatványok) a kezdetektől folyamatosan gyarapodott, az 1930. év végére 1946 db volt. Az emlékmúzeum önálló javadalmazással nem rendelkezett, a Magyar Nemzeti Múzeum részét képezte, céljaira a krisztinavárosi szárnyban először két, majd három termet és egy dolgozószobát adtak át. Vezetője: dr. Isóz Kálmán főkönyvtáraok, a Zenetörténeti Osztály igazgatója volt (Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, tudományos intézetek stb. évkönyve, VI., 1930-1931. Budapest, 1931.). A múzeum a várkapitányság alatt fél szinttel helyezkedett el, a gyógyszertár mellett. A várkapitánysághoz a várpalota és a hozzá tartozó épületek építészeti, állagmegóvási, karbantartási ügyei tartoztak. Hivatali helyiségei a földszinten, a Dunára néző épülettömbben (mai D épület) voltak (BANGHA, kézirat). 74. Russ két képe az Erzsébet Királyné Emlékmúzeum harmadik termében, 8. (Andrássy Dénes ajándéka) és 13. sz. alatt (vétel), Wagneré 19. sz. alatt (vétel). Szalay, 1911,83-85. A Wagner-portrét 1865-ben rendelte meg a Nemzeti Képcsarnok Alapító Egyesület a Nemzeti Múzeum számára közadakozásból. 75. MI, 1900,104-110.; 1903,164-198.; 1905,167-768. 76. A gipsz változatot a király vásárolta meg 1891-ben (Ezredéves, 1896b, 973. sz.). A márvány változat a háborús károk 1945-ös jegyzékében 249. sz. alatt. A szobor eleinte a krisztinavárosi szárny lépcsőházában volt elhelyezve. 77. A háborús károk 1945-ös jegyzékében 178. sz. alatt. 78. A háborús károk 1945-ös jegyzékében 323. sz. alatt. A kárpitok egy része mégis előkerült, lásd Rózsa György cikkét jelen kötetünk 361-370. oldalán. 79. A kárpitokkal kapcsolatos levelezés: Hauszmann - a művezetőségnek, 1902. február 6., július 2., 1903. június 3.; Podmaniczkynak, 1902. augusztus 28. BFL, Kir. Várép. Biz. iratai, II. 3/b, 1902/18. 80. A háborús károk 1945-ös jegyzékében: „185. Lengyel R. E.: H. M. [Horthy Miklós] bevonulása, olajf, 1.000,-". 81. A háborús károk 1945-ös jegyzékében: „186. Spányi B.: Vajdahunyad, olajf., 1.000,-; 187. Spányi B.: Budavára, olajf, 1.000,-; 188. Spányi B.: Visegrád, olajf, 500,-". 82. A bizottság tagjai: Podmaniczky Frigyes báró, elnök, Apponyi Lajos gróf, magyarországi udvarnagy, Rupp Imre előadó, Hauszmann Alajos művezető építész és Bakos János építési ellenőr. BFL, Kir. Várép. Biz. II./3.5.75/1900. 83. YBL, 1938,374-377. 84. A 72. jegyzetben hivatkozott levélben. 85. A háborús károk 1945-ös jegyzékében 183. és 184. sz. alatt. 86. A tizenhét éves Ferenc József-képet vesd össze Marastoni Jakab (Velence, 1804-Pest, 1860): /. Ferenc József képmása, vászon, olaj, 136 x 96 cm, jelzés jobbra lent: „J. Marastoni pinx. Pestini 1850", MNMTKcs, lt. sz.: 2079. Származás: ajándék 1950-ben, a Pázmány Péter Tudományegyetemtől. A szóban forgó mű ezzel azonos vagy másodpéldány. Az osztrák tábornoki egyenruhás képet vö. a 36. jegyzetben szereplő művel. 87. A királyi várpalota Corvin Mátyás-könyvtártermében elhelyezett Mátyás-ábrázolások: BALOGH, 1940

1. kötetének 488. oldalán a 21. sz. és 520. oldalán a 61. sz. kép. A 21. kép: Felsőolasz festő Mantegna után: Mátyás portréja, olasz magántulajdonból vásárolta lord Rothermere 1930-ban, és Horthy Miklósnak ajándékozta 10 éves kormányzói jubileumára. A 61. sz. kép: Ismeretlen német festő (XVIII. század): I. Mátyás király, akkoriban Mányoki Ádámnak tulajdonítva. Balogh 21. sz. képe az 1948-as leltárban hagyományosan Boltraffíóként azonosítva ("43., Mátyás király, olajfestm., fára [húzva], 40/50 cm". SzM, lt. sz.: 9714.). Balogh 61. sz. képe az 1948-as leltárban hagyományosan Mányokitól származtatva ("23., Mátyás király, olajfestm., 75/100 cm". MNMTKcs, lt. sz.: 1908.). A Dalmata-dombormüvek 1933-1944-ig voltak itt elhelyezve. 88. A háborús károk 1945-ös jegyzékében 254. és 256. sz. alatt. 89. A palotagondnokság vásárlása az 1902. évi téli tárlaton (az OMKT téli kiállítása, 1902/3, Budapest, 1902, kat. sz.: 370.). Kiállítva 1906-ban mint a király tulajdona (Bihari-kiállítás katalógusa, 1906, OMKT, Budapest). E katalógusban további képek a palotából: 6. sz. Csalamádé gyűjtés (1900), 7. sz. Bíró előtt (1886). A háborús károk 1945-ös jegyzékében Biharitól: „143. Erzsébet kné,ol.,3000,-". 90. A háborús károk 1945-ös jegyzékében 170. sz. alatt. 91. Az 1948-as leltárban: „54. Mányoki Á: II. Rákóczi Ferenc, 55/78 cm; 55. Mányoki Á: Rákóczi Ferencné, 65/80, cm". A háborús károk 1945-ös jegyzékében: „189. Ismeretlen: Rákóci fia, olajf, drb. 2,2.000,-". A másik gyermek portréjáról sem az 1945-ös, sem 441