Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

kesfehérvári templom feléje tartott mintáját fogadja el kivitelre, míg nevelője, Adalbert az egyház áldásait adja reá kísérőül térítői útján. A másik oldalon anyja, Sarolta támaszkodik Gizella királynéra, mellettök az egyházaknak ajándékozott fölszerelések, közöttük a Nemzeti Múzeumunkban látható román egyházi régiségek. A kompozitiót egy hívő s egy még kételkedő harczos alakja egészíti ki." A másik képen „...István az előtéri harczosnak adja át koronázási jelvényeit, s a kormánypálczát és az ország almáját vévén kezébe letérdel, hogy a koronát hozó, s a beteg esztergomi érseket helyettesítő Asztrik a koronát a fejére tegye. Háta mögött püspökök tartják a pápai bullát, melyben az apostoli királyi czí3.5.5. Párkány részlete a Szent István-terem kandallójához. met kapta, s e czím jelvényét, a kettős keresztet. A másik oldalon Czeba nádorispán s Kujár országbíró pallost, s az Árpádok czímerével díszített zászlót tartanak. [...] Ezek a terem két ajtaja fölé jönnek." Szana véleménye szerint Roskovics igazi „művésztudós", aki nemcsak a művészet barátainak, hanem a tudományos körök figyelmére és elismerésére is számot tarthat. Mint megtudjuk, a festő történeti forráskutatást és régészi munkát is végzett, a Nemzeti Múzeumban lerajzolta a régi sírokban talált ékszereket, fegyvereket és a kőkoporsók díszeit. Szőnyegdarabokat, házieszközöket, külföldi jelmeztani munkákat tanulmányozott, mindezt felhasználta a komponálás során, hogy meggyőző históriai légkört teremtsen. A terem megnyitását az uralkodó siettette, mert határozott kívánsága volt, hogy a magyar mesterek szerepeljenek az 1900-as Párizsi Világkiállításon, s Hauszmann a Szent István-terem berendezését ítélte megfelelőnek e célra.

102 A Párizsból hazatért Árpádházi királyok sorozatért Roskovics az OMKT műcsarnokában megkapta a tavaszi tárlat aranyérmét is.

103 A fennmaradt mintadarabokból ítélve (kat. sz.: 3.5.1-3.) az angol preraffaeliták szépségkultuszát idéző, a Mátyás-templom szecessziós kezdeményezéseit folytató, rendkívül artisztikus kompozíciók voltak.

104 3.5.2. Roskovics Ignác nyomán Nikelszky Géza: IV. Béla király, 1899. 435