Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

utolsó falképeinek erős hatását mutatta.

77 Az oldalfalakon a Hauszmann által a bécsi császári gyűjteményekből 1903-ban kiválogatott nyolc hatalmas lotharingiai szövött falkárpit két példánya volt látható.

78 Ezekre már 1886-ban, a Buda visszafoglalásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi történeti kiállításon felfigyeltek, amikor császári rendeletre négyet közülük kölcsönadtak Bécsből.

79 A többit a palota különböző helyiségeiben akasztották ki, így a krisztinavárosi szárny díszlépcsőházában és az ünnepi csarnok utáni teremben. (A Négy évszak allegóriáját ábrázoló francia falkárpitokat a XX. századi útikönyvek úgy emlegetik, hogy „a hagyomány szerint egykor Marie Antoinette birtokában voltak", de erre vonatkozóan eddig nem sikerült semmiféle bizonyítható adatot találni.) 1938-ban egy aktuális történelmi képet is raktak közéjük, Lengyel Reinfuss Eduárdtól (Barka, 1873-Budapest, 1842) A Nemzeti Gárda bevonulása 1919. november 16-án, a Kommün bukása után címűt

80 (a képen a sereg élén Horthy Miklós volt látható), amely a napi politika szintjéről származó témaválasztás következtében erősen disszonáns jelenség lehetett ebben a miliőben. Az ezután következő Visegrád-szobában, amely a kupola alatti centrum előszobája volt, a szolnoki festőiskola tagjának, Spányi Bélának három tájképe függött, Vajdahunyad vára, Mátyás budai vára és a Visegrádi vár címmel.

81 Spányik Kornél (Pozsony, 1858- Budapest, 1943) ezekkel egy időben festette ugyanezeket a nemzeti kegyhelynek minősülő várakat a Parlament éttermének falára, de míg ott a várak a nép és a táj összetartozását érzékeltetik, itt az uralkodó és az uralt föld allegóriáivá váltak. Mivel azonban itt hangsúlyozottan csak a Hunyadi-körrel kapcsolatos erősségek szerepeltek, a nemzeti királyságra való utalás volt a feladatuk. Nyilván jól meggondolt szándék következménye, hogy e várak látványa vezetett be a régi és az új épületszárnyat összekötő Habsburg-terembe, a teljes épületegyüttes új és hatásos centrumába. Itt a kupola alatt volt látható a palota egyik fő attrakciója, az ünnepelt falképfestő, Lotz Károly utolsó műve, az /. Ferenc 2.1.117. A büfégaléria, 1912. A mennyezeten Feszty Árpád: Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című falképe. Jobbra a 3. számú lotharingiai falikárpit fögg. 428