Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

2.1.75. A ßhercegi fogadóterem, 1912. A palota hagyományos funkciói mellett nem utolsósorban a kortárs magyar szakemberek világraszóló bemutatkozóhelyévé vált. Mint a budapesti Operaház és Parlament hangsúlyozottan magyar erőkkel, magyar anyagokból épült, ezt a feltételt törvénybe is foglalták. (Óva intek attól mindenkit, hogy a reformkortól kibontakozó, a „nemzeti iskola" megteremtésére irányuló vágyat a mai politikai törekvésekkel vesse össze. A „magyar mester" kizárólag annyit jelentett, hogy a művészi megbízásokat hagyományosan ellátó osztrák mesterek ellenében magyarországi születésű, itt meghonosodott vagy csak helyben lakó legyen a megbízott, és még ezt is igen liberálisan kezelték.) Az intézkedés fő célja az önálló magyar művészet megteremtése volt. A királyi palota teremsorainak egy részét eleve a nyilvánosságnak szánták, a műalkotások gondos megválogatása és elhelyezése az alattvalóknak, az ország polgárainak, sőt a diplomáciának, a külföldi partnereknek - egész Európának - szánt üzenet volt. Az építész, Hauszmann Alajos figyelme a belső díszítés minden részletére kiterjedt, erről ő maga számol be az átadás idején írott cikkeiben.

75 A bemutatott művek a XVIII. századi felvilágosodástól élő eszme jegyében késztetik a látogatót a felismerésre: a palota magyar műalkotásainak magas kvalitása az ország kultúrájának záloga, a kultúra fejlettsége pedig az egész nemzet „nagyságát" bizonyítja. A palota képanyagának gyarapítása ennek jegyében az átadás után új lendületet kapott, s egészen a II. világháborúig töretlenül folytatódott. * A palota a XX. században is kedvelt idegenforgalmi látványosság maradt. A következőkben egy olyan áttekintést kívánok adni, amely a 30-as évek végére, közvetlenül a II. világháború előtti időkre összeállt képet tükrözi. Ismertetésem nem az egykori közönségnek szóló idegenforgalmi útvonalat követi, hanem a hivatalos vendégek számára, a nagy állami rendezvényeknél alkalmazott protokollt. 426