Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

A palota átépítésének egyik fő célja az volt, hogy építészetileg és a berendezést tekintve is az új rezidencia „majesztikus" jellegű legyen. E kívánságot alátámasztotta az a közkeletű vélemény, amelyet a Vasárnapi Újság fogalmazott meg: „Sok palotája, kastélya van az osztrák császárnak. [...] Talán éppen ezért van a magyar királynak olyan kevés. Igazi királyi palota - a gödöllői csak kastély - nincsen több a Kárpátok és az Adria között a budai várlaknál." Az épületnek a munkálatok idején is el kellett látnia funkcióit, amelyek a dualisztikus berendezkedés után jelentősen megnövekedtek. Sőt reprezentálnia kellett, ezért különösen a koronázás 25. évfordulója alkalmából, 1892-ben nagyszabású felújítási munkálatok zajlottak az ekkorra már igen elhasznált enteriőrökben. Az új kialakítás ismertetésekor a sajtó sorra vette a lakosztályokat, mivel a turistalátványosságnak számító palotában„A királyi pár lakosztályai állandóan zárva vannak, s azokhoz nem férkőzhetik kíváncsi szem. Pedig a palotában éppen ezek a legérdekesebbek." A király lakosztálya továbbra is hat szoba és egy terem volt. Berendezését nem „pazar fénnyel", hanem inkább „klasszikus egyszerűséggel s nemes ízléssel" alakították ki. A berendezés az 1867-es koronázásra készült faragott mahagóni bútorokkal történt, csak áthúzták őket. Az összes terem falmezejét zöld damasztselyemmel borították, szintúgy a bútorokat. Hasonló színűek lettek az ajtó- és ablakfuggönyök, a perzsaszőnyegeket zöld bordűrrel szegték. A „komor sötétzöld színt" a gazdag aranyozású fehér famenynyezet, ablakkeret és falszegély tette kellemesebbé, az eredeti XVIII. századi díszítés szellemében. Ez alkalommal néhány műalkotás konkrét helyéről is értesülünk. A szalonba vezető előszoba bejárata mellett függött Georg Raab (Bécs, 1821-Bécs, 1885), a császári család kedvelt festője által készített Erzsébet királyné-portié,® amelyen a királyné lovaglóruhában, mellén rózsacsokorral volt látható. Az itt álló drága mívű, rekeszes asztal fölötti kép a stájer hegyekből visszatérő vadászt ábrázolt, amint „vállán hozza az elejtett zergét, és közben havasi gyopárt szed".

64 Mellette a dívány fölött még két kép volt látható: Cziedlinszky (XIX. század második fele) lengyel festőtől a Huszárok előőrsön, afölött pedig Julius von Blaas (Albano, 1843-Velence, 1931) Gödöllői vadászjelenetQ,

65 melynek hátterében a gödöllői kastély látszik a parkban, előtte rókavadászatra induló lovascsoport, köztük a király, a királyné, Rudolf trónörökös és Thurn-Taxis főlovászmester. A korabeli ismertető szerint a kép különös erénye, hogy az arcok ,jól vannak találva". Az átjáróból nyíló tanácskozóterem háromablakos helyiség volt, ahol a falmezőket öt nagyobb festmény borította, sajnos a tudósító nem közli, hogy ezek melyek voltak.

66 A készülő palota díszeit egy bizottság, Szalay Imre miniszteri osztálytanácsos, Ybl Lajos várkapitány, K. Lippich Elek, a Vallás- és Közoktatási Minisztérium művészeti ügyeinek titkára, Hauszmann Alajos, továbbá Szinyei Merse Pál (Szinye-Újfalu, 1845-Jernye, 1920) és Kardos Gyula (Baja, 1857-Montecarlo, 1908) festők válogatták ki a társulat műcsarnokaiban.

67 A műfajt tekintve a palotadekoráció hagyományainak megfelelően a gyűjtemény gerincét képező portréanyag mellé táj- és zsánerképeket vásároltak. Az ezredéves ünnepségek fontos része volt a királyi palota reprezentációja. 1896. június 6-án megtörtént az új palota alapkőletétele. A régi palotába addig is új trón készült, immár magyar iparosok keze által. A gazdag aranyozású, vörös bársony kárpitozású trón háttámláján középen ekkor már Magyarország egyesített címere szerepelt a színes pajzzsal. A király a két ház ünnepi hódolatát az új trónuson fogadta.

68 Az országos millenniumi kiállítás képzőművészeti tárlatának mintegy 1000 kortárs műve közé a palota addigra összegyűjtött képtárából több, mint 20 alkotást kölcsönöztek.

69 De a várkapitány nemcsak adott a tárlatba, hanem vett is onnan a palota képtárába. Ide tartozó, érdekes probléma az is, hogy mi lett a sorsa a millenniumi .ünnepségek lezajlása után a történeti kiállításon bemutatott egyes tárgyaknak. A katalógusból kiderül, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába jutott egyes művek feljegyzett származása révén tudjuk, hogy a rendezőség számos magyar vonatkozású festményt másoltatott le a 90-es évek elejétől Európa-szerte e kiállítás céljára, és ezek egy része később biztosan a palotába került.

70 1899 őszén már lefektették az épületdekoráció átfogó elveit, úgy a falfestést, mint a szobrászati díszeket illetően. A tervekben a következők elkészítése szerepelt: a Habsburg-terem mennyezetfreskója, a Hunyadi Mátyás-terem festményciklusa, a díszterem festett lunettái, a nagy galéria (büfé) mennyezetének és oldalfalainak freskói, a krisztinavárosi szárny, valamint a régi palota díszlépcsőházának falfestményei, végezetül 423