Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456

2.1.82. Az első előszoba a zentai csatát ábrázoló festménnyel, 1896. tás, 15 000 forintért meg is vette,

31 s még az országgyűlés decemberi megnyitása előtt Pestre szállíttatta, ahol azt a Vigadó nagytermében közszemlére tették, majd elhelyezték a palota díszlépcsőházában.

32 Később a festmény (kat. sz.: 3.3.39.) az úgynevezett Zenta-szobába került (amelyet a kép után neveztek így), ahol különös mementóként 1945-ig őrizte a már rég széthullott birodalom összetartozásának nemzetek fölötti szellemét... A mű jellemző módon sohasem kapott helyet a magyarországi művészet számon tartott értékei között, bár nem maradt hatástalan a magyar történelmi festészetre. Ez a mü lett a nyitánya a kiegyezés után Pesten is megjelenő reprezentatív „dicsőség" képeknek, kutatója ebben látja Benczúr Gyula: Budavár bevétele, 1686 című grandiózus vásznának előzményét is.

33 A koronázás ünnepségei után elsőrendű feladat volt a palotadekoráció kiegészítése a királyi párt magyar uralkodóként ábrázoló portrékkal és bécsi, sőt magyar mesterek keze által megszületnek az első alkotások, amelyek I. Ferenc Józsefet és Erzsébetet e hivatásukban ábrázolták. Ilyen volt Heinrich Ede (Pest, 1819— Milánó, 1885) műve, az 1868-ban (I. Ferenc József, kat. sz.: 3.3.37.) és 1870-ben (Erzsébet) festett uralkodói portrépár.

34 Heinrich korábban Károly Miksának, Ferenc József öccsének, a szerencsétlen véget ért mexikói császárnak volt udvari festője Triesztben, a romantikus Miramare kastélyban, e helyre id. Marko Károly, régi pártfogója által került.

35 Feltehetőleg a főherceg ajánlotta őt felséges bátyjának, akiről több arcképet festett, például 1865-ben egy nagyalakú reprezentatív portrét, amelyen az uralkodó osztrák császári díszöltözetben látható.

36

1866-ban akvarelleket készített a királyi pár Budára való bevonulásáról,

37 ezek később az Erzsébet Királyné Emlékmúzeumba kerültek. 1867-ben festette az /. Ferenc József a koronázási domboncímű nagyszabású vásznát, amelyet a király megvett, a mestert pedig a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.

38 A királyi kegy sugarában Heinrich Bécsbe költözött, ahol mint udvari festő szerepelt. Ezt a rangját gondosan feltüntette a fentebb említett 1868-as, kalandos sorsú képmáson is, amelyet udvari megrendelésre készített. „...Heinrich jeles festészünk már befejezte császár ő Felségének azon életnagyságú arc419