Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az újkori Budavári Palota belső díszítése. Függelék: A múzeumi gyűjteményekben azonosított képek. A megmaradt műtárgyak jegyzékei (Dávid Ferenc gyűjtése) 411-456
1838), Ehrenreich Ádám (Pozsony vagy Buda, 1784-Bécs, 1851), Perlasca Domokos (Bécs, 1801—Pest, 1846) és más metszetkészítők lapjai. 21 De a fennmaradt adatok csekély volta azt jelzi, hogy Pesten nem volt különösebb presztízse annak, ha egy mû a palotába került. A kor mentalitása nem engedte e gyűjteményt betagozódni a magyar kultúrába, pedig örök panasz a század első felében, hogy festőinknek nincs módjuk kvalitásos képeket látni a hazában, de a hatalmas budai képanyag felé nem fordult senki, holott látogatható volt, mint a már említett korabeli útleírásokból ismeretes. A József nádor halálát követő zűrzavaros időkben a család tulajdonát képező műtárgyakat Alcsútra vitték, a különféle közgyűjteményekben ma megtalálható nádori képek nagyrészt ezek közül valók, néhány mű a leszármazottakkal külföldre (Belgiumba) jutott. A Habsburg-család tagjait ábrázoló nagyszámú alkotás javát és a csataképeket - az értékesebb berendezési tárgyakkal együtt - visszaszállították a bécsi központi raktárakba. A magyar fővárosban maradt művek ezért csalóka képet adnak a palota egykori Habsburg-galériájának kvalitásáról. Az ittmaradt portrék jó része másolat, a Mária Teréziát és családját ábrázolók Meytens különféle kompozíciói után készültek, nem is a legjobb kezek által, a visszavitt anyagot pedig egyelőre nem ismerjük. A palota az 1849-es ostrom idején nagy károkat szenvedett, ki is rabolták, berendezése a középső és a déli részen kiégett. A császár 1851 novemberében rendelte el felújítását, ami a hadi eseményektől eltekintve már a nádori időkben is esedékes volt. Az abszolutizmus idején bécsi irányítással lefolyt helyreállítási munkálatok figyelemreméltó mozzanata, hogy a tervekben monumentális históriai falképek festése is felmerült. A munkálatok 1854-re jutottak odáig, hogy szóba került a díszterem dekorálása, s az uralkodó kifejezett kívánsága volt, hogy a mennyezetre három magyar történelmi tárgyú freskó kerüljön. (A dekorációt illető másik utasítása az volt, hogy az üvegházon ne szerepeljen a magyar címer. 22 ) Az építkezést irányító Josef Weiss, a bécsi kereskedelmi minisztérium építési felügyelője ekkor felsőbb utasításra Teleki Józsefhez, a tudományos akadémia elnökéhez fordult, hogy melyek lennének azok a mozzanatok, amelyek e célra alkalmasak? Teleki kilenc óvatosan összeválogatott jelenetet ajánlott: az Árpádok idejéből a Vérszerződés, a Szent István megkeresztelése és a Szilveszter pápa átadja a magyar követnek a koronát, a vegyes háziak korából a Nagy Lajos bevonulása Nápolyba, a Hunyadi János nándorfehérvári győzelme és a Mátyás bevonulása Budára, az újkorból pedig a Zrínyi Miidós 1566-os kirohanása, a Buda 1686-os visszafoglalása, végül a Vitám et sanguinem témákat. 23 Áz ajánlott képsor egyaránt kifejezésre juttatta mind a birodalmi összetartozást, mind az egykori magyar nemzeti állam létét. A freskókra előirányzott költség 15 000 forint volt, a képek festésével Eduard Swoboda (Bécs, 1814— Hallstadt, 1902) bécsi mestert kívánták megbízni. Később mégis Peter Johann Nepomuk Geiger (Bécs, 1805-Bécs 1880) bécsi professzortól, a magyar történelem képeinek ismert mesterétől maradt fenn két vázlat, amelyek a tervezett freskókhoz készültek és a Budapesti Történeti Múzeum Fővárosi Képtár gyűjteményében találhatók. A vázlatok az 1844-ben megjelent Magyarország és Erdély története rajzolatokban című kiadvány litográfiasorozatából a Vajk megkeresztelése-)etenet kissé átfogalmazott variációi: a szereplők száma több, Vajk ragyogó figurája a sötét tömeg centrumába került. A jelenet a nézővel egy síkban bontakozik ki, illuzionisztikus hatásokat, alulnézeti rövidüléseket Geiger nem alkalmaz (kat. sz.: 3.3.46.). Ám a munkálatok megszakadtak, Weiss utasítást kapott a terület mielőbbi rendbetételére, mivel a császár ismét Budára látogatott. A falképfestés többé nem is jött szóba, a költségvetés mindent lefaragott, ami nélkülözhető volt. Később mégis került a palotába Geigertől származó alkotás, ahol az 1945-ig látható volt. A Pesti Műegylet 1862-63-as kiállítási szezonjának utolsó tárlatán, egyetlen alkalommal került egy reprezentatív kompozíciója a közönség elé Egy kép Magyarország fénykorából: Mátyás király tudósai és művészei körében címmel. 24 A bécsi mestertől származó, művelődéstörténeti fogantatású monumentális olajfestményt 25 minden jeles tulajdonsága ellenére szűkkeblű, nemzeties előítéletektől vezérelt fanyalgás fogadta, a sajtó elutasította az idegen mester magyar tárgyú képét. De a magyar képanyagban a Geiger által először megfogalmazott „tudósaitól körülvett bölcs magyar uralkodó" mint kerettéma nem enyészik el, és a következőkben számos követője lesz mind a táblakép-, mind a falképfestészetben, más szereplőkkel is. Legismertebb válto417
