Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MŰVÉSZETI, KULTURÁLIS SZEREPE - Garas Klára: A budai vár egykori gyűjteménye. Képek a Szépművészeti Múzeumban 381-410

innen került a spanyol király tulajdonába, Madridba. A szakirodalomban említett példányokat, a kisebb méretű müncheni változatot, az egykori Somzée-gyűjtemény (Brüsszel) variánsát és a bécsbudapesti képet is műhelymunkának, az elveszett eredeti kópiájának tekintik a szakértők.

39 Az antwerpeni festőkörhöz tartozik az a Peter van Lint (1609— 1690) is, akinek nagyméretű történeti festményét, a Mucius Scaevola Porsenna e/ó'tf-kompozíciót a restauráláskor előtűnt névjelzés alapján sikerült azonosítani; az 1781. évi második képszállítmánynyal került Pozsonyba, majd Budára, végül a Szépművészeti Múzeumba.

40 Meglepő módon rendkívül szerény, elenyésző a budai képanyagban a XVII. századi holland festészet jelenléte: csak a haarlemi Floris van Dycknek tulajdonított Csendélet sajttal, egy meghatározatlan Tengeri tájat és a bécsi leltárban Jacob Toorenvliet (1772 stb., 688.) műveként idézett Falusi zenészek zsánerképet említhetjük ebben az összefüggésben. A kamaraelnöki lakásból a Nemzeti Múzeumnak átadott 78 festményből álló gyűjtemény zömét és legjavát bemutató elemzésünk kiegészítéseként szót kell még ejtenünk azokról a további alkotásokról, amelyek az idők során más úton jutottak a Szépművészeti Múzeumba, de végső soron a budavári képanyagból származnak. Azonosításukat, meghatározásukat a fentiekben már említett jelek - a budai árverés beégetett K. K. (azaz Kaiserlich Königlich) gyűjtőjele és sorszáma, az 1772. évi bécsi inventár fehérrel festett leltári száma vagy valamely korabeli dokumentum leírása - tették lehetővé. Budapesti árveréseken vagy magángyűjteményekben bukkantak fel, mint a már idézett, Palma Vecchiótól származó Koszorús fejű ifjú képmása, a Lucas van Leyden metszete nyomán Németalföldi festő, XVI. század: Női képmás, lt. sz.: 354. 4.2.9. Abraham Govaerts: Sziklás táj folyóval, lt. sz.: 379. 399