Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Prakfalvi Endre: Adatok a budavári palotaegyüttes 1945 utáni építéstörténetéhez 343-359

kaszt pedig a külsőben is hasonló szerepben megjelentetm. Ez utóbbira kézenfekvő eszköz a Hauszmann-féle szép oszlopos kolonnádot a kupola szakasz alatti mesterkélt megszakítás megsemmisítésével, egyenlő oszlop tengely-állásokkal átvezetni a két fő tömeg között: a kolonnád kiváló hátterét képezi a középső cour d'honneur tengelyében álló Savoyai Jenő lovas-szobrának. [...] Ez a megoldás szerintem meg nem támadható, mert szerves és logikus, és mint ilyen, kell hogy szép is legyen. [...] Azonban - mint írja - bizalmasan közölték velem, elgondolásom tiszta ugyan, de a mai közhangulatban [1952-53] ilyen giccsmentes nyugati gondolattal céltalan, sőt veszélyes előjönni."

12 Mint fentebb már említettük, a párt- és kormányzati célokra történő hasznosítás uralta az elképzeléseket 1949-56 között. Az MDP KV Titkárságának elért iratanyaga szerint a történések - a politikai csúcsvezetés vonatkozásában - az alábbiakban összegezhetők. A titkárság 1949. augusztus 17-én tárgyalta az ügyet (először). Az előterjesztés megállapítja, hogy a palota alkalmas a legfőbb kormányzati szervek (miniszterelnökség) elhelyezésére. Sőt „más mód nincs" is a kérdés megoldására. Az e célú felhasználást a palota épületegyüttese önmagában indokolja: „az egyetlen reprezentatív budapesti lehetőség", valamint a lakott részekKotsis Iván: A palota dunai, kolonnádos homlokzatának terve, 1952/3. OMvHMÉM, Kotsis-hagyaték, lt. sz.: A-19/294. (részlet). tői is elkülöníthető. S mivel nagy tömegek számára előnytelen a közlekedés, azért egyéb célokra - múzeum, könyvtár, egyetem, kórház (!) - nem is alkalmas. A KV-t az előterjesztésben a krisztinavárosi szárnyban helyezik el. A költségek ütemezése kapcsán megjegyzik, hogy a pusztultság foka nem olyan rossz, mint amilyennek a felületes szemlélet alapján tűnik. A javaslatot elfogadták: meg kell kezdeni a tervek kidolgozását.

13 Vas Zoltán 1952. április 30-án ismertette a KV Államgazdasági Osztályának az építkezés tárgyában készült előterjesztését, melyet a titkárság módosítva fogadott el. Ekkortájt kristályosodhatott ki, hogy a D épület I. emeletének délkeleti sarkában alakítják ki Rákosi Mátyás (augusztus 14-től a minisztertanács elnöke is) rezidenciáját és lakosztályát.

14 Az építkezés körüli bonyodalmakra, a gazdasági háttér ellehetetlenülésére utal Gerő (a mottóban idézett) 1954. januári levele, amelyben kifejtette, hogy a titkárság 1952-es határozata a mérvadó - Nagy és Rákosi is egyetértettek vele -, bár részleteiben a koncepció finomítható, azonban a vezetés nem mondhat le a várbeli elhelyezésről a „bombabiztos" földalatti irodák és a hírközpont stb. nyújtotta előnyök miatt, még ha csúszik is a beruházási program. Megemlíti Horváth Márton eltérő álláspontját, aki szerint: amikor „a tömegek életszínvonalának emelése" a feladat, akkor „nem helyes" a vezetés elhelyezése a várban. (Gyermekváros is lehetne?!) Horváth túlzottnak találhatta az adott helyzetben a hatalmi reprezentáció ilyen mértékű megnyilvánulását.

15 Szíjártó Lajos építésügyi miniszter 1956. május 19-én levélben fordult az MDP Politikai Bizottságához a várpalota terveinek jóváhagyása céljából. Tulajdonképpen az 1952-55 között kidolgozott Janáky-Pázmán348