Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342
Dr. Csemegi József Varga Pál Bálint László Kisléghi N.István Bárányi Erzsébet MESZ Várgondnokság Várgondnokság ÉMVILföosztály jegyzőkönyvvezető Kardos: Megnyitja az ülést. Vita után megállapítja, hogy a Bizottság a benyújtott tervek kritikájában egyöntetű álláspontot kialakítani nem tud. A bizottság megállapította, hogy a tervpályázat a budai Várpalota homlokzati megoldásának a kérdését lényegesen elősegítette. A bírálatok egyik csoportja a Nyiri műterem tervét, a másik csoport pedig azokat a terveket atrtja megfelelőbbnek, melyek a haussmanni épület módosításával kívánják feladatukat megoldani. Javasolja tehát, hogy a két csoport külön-külön fogalmazza meg végleges állásfoglalását és ezt diktálja jegyzőkönyvbe. Az elnök javaslatát a Bizottság egyhangúlag elfogadta. 1. csoport bírálata A benyújtott pályatervek az eredeti Haussmann féle épületet nem állítják helyre. A pályatervek közül a Nyiri műterem tervét az abban felvetett építészeti gondolatokat tartjuk olyanoknak, amelyek a várpalota helyreállításának végső tervezési alapjait megadják. A Haussmann által megduplázott Mária Terézia szárnyat a maga történelmi architektúrájában megőrzi, a két épületrész összekötő középső épülettagját egy emelettel csökkenti és a Haussmann féle kupola helyébe erős vertikális jellegű toronyszerű épülettömeget helyez. Ezzel egyrészt felszámolja a Haussann féle középső résznek azokat az architektonikus részleteit, amelyek stilisztikailag bizonytalanok és történetileg kevésbé értékesek, másrészt képes megteremteni a középtengelyen egy olyan motívumot, amely az építészeti vezéreszmét, a szárnyak közt monumentálisan képviselni tudja. Határozottan művészi és kezdeményező felfogású azáltal, hogy nem kupolaszerű tetőfelépítménnyel, vagy a homlokzat architektonikus megváltoztatásával oldja meg a kérdést, hanem uj építészeti motívumot alkalmaz; tehát épit a hagyományokra, de egyben ujit és kezdeményez. Ilyen értelemben képes az uj tartalmú Várpalotánál - felfogásunk szerint - egy uj építészeti gondolatot megfogalmazni a budapesti városkép számára. Ebben a vonatkozásban kiemelkedőnek tartjuk, hogy nem uj épület felépítéséről van szó, hanem átalakításról, ill. helyreállításról. Bár a toronyrészlet képzése nem támaszkodik a magyar építészeti történelmi emlékekre, de támaszkodik olyan klasszikus előképekre, amelyek alkalmazását a szocialista-realista építészet egyáltalán nem tartja elvetendőnek. Ezen álláspontunkat annál is inkább fenntartjuk, mert ennek az uj művészi gondolatnak a felvetése és megvalósítása lehetőséget ad részletekbenvaló későbbi kiformálásra. A benyújtott többi tervet építészeti megoldásiban a Haussmann-féle tervvel egybevetve nem tartjuk olyanoknak, amelyek érdekében a Haussmann-féle terveredeti helyreállításáról el kellene tekinteni. A tervek a Nyiri műterem tervéhez képest, alapvető értékes gondolatokat nem vetnek fel és kizárólag a Haussmann-féle eredeti elgondolást szimplifikálják, vagy olyan kísérleteket tesznek, amelyek a maga korában kifejező erejű haussmanni megoldás helyett korhű barokk típusú, vagy XIX. századi elektikus [sic!] épületté kívánják visszaállítani a palotát, tehát se a hagyományt nem képviselik, sem ujitó gondolatot nem képesek felvetni. Utóbbi kategóriában benyújtott tervek közül, a fentiek elvi fenntartásával művészi színvonal szempontjából az alábbi rangsorolást állapítjuk meg. Az 1952. évi zártkörű tervpályázat I. bíráló csoportjának díjazásra javasolt munkája: a Nyíri-műterem 2. bíráló csoport által vitatott terve. 333
