Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342
Határozatok a Vár építésével kapcsolatban összehívott értekezleten. 1952. április 8. Jelen vannak: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Horváth Márton, Vas Zoltán, Sátor János, Szíjártó Lajos, Cséki Sándor, Janáki István, Gádoros Lajos, Benkhart Ágoston, Varga Ferenc és Lasz Tamás elvtársak. 1./ Az értekezlet a várpalota kérdésével foglalkozik, a többi kérdés megoldását átadja Budapest Fővárosnak. 2.1 Pa. épület homlokzati terveire zártkörű pályázatot kell kiírni. A tervező iroda is résztvehet a pályázaton. A homlokzat régi formájában maradjon meg, ha nem tudnak megfelelő uj tervet készíteni. Ha nem tudnak tervezni a barokkal egybevágó tornyot, maradhat a kupola, kupola-terem nélkül, a negyedik emeletig beépítve, ahogyan eredetileg volt. A régi épületen lehet egyszerűsítéseket végrehajtani, ha formailag ugyanolyan hatású homlokzati kiképzést ad. A Hausmann-féle tervről el lehet hagyni a felesleges díszeket. Nem egy királynak való palotát kell helyreállítani, hanem a népi demokrácia középületét, amely megőrzi a már meglévő és egyébként felhasználható épületelemeket. A körpanoráma kérdését ne vessék el, hogy valahonnan látni lehessen a várost. 3./A Vár belsejében modern, munkára alkalmas helyiségeket kell építeni. A szobák barátságosak, világosak legyenek, ne építsenek szűk folyosókat. A szobák lehetnek 5.60 m nagyok, ezen nem lehet változtatni. A tervező iroda két héten belül megkapja, hogy milyen reprezentációs helyiségekre van szükség s annak alapján 3 hónap alatt a tervező iroda elkészíti, mit lehet a mostani területbe két részletben beépíteni. 1 hónap alatt köbméterekben adják meg. Ügyeljenek arra, hogy a rendelkezésre álló hasznos térségből ne menjen tulsok felesleges helyiségekre. A C és D épület építőmunkája kb. 300 millió forintba kerül és 1954 decemberig elkészül. A legészakibb szárnyat csak konzerválni kell. Az épület külső képe azonban ne az legyen, hogy félig készítették el. 4./ Belső berendezés egyszerű, ízléses, kulturált legyen. Rendes padló készüljön, futószőnyegekkel. Az épületnek saját fűtése legyen, normál központi fűtés, ami másra nem használható, újításokkal ne kísérletezzenek. A világítás legyen bekapcsolva a rendes világításba, de bizonyos mennyiségű önálló világítást is biztosítsanak. Az utak szélesek legyenek. A Lánchíd felőli utón két kocsi elférjen egymás mellett, minimálisan 6 m széles legyen. Esetleg egy nagy rácsos kapuval lezárható. 5./ Az ásatásoknál előkerült romokat a történészek és műtörténészek nézzék meg, készítsenek róla modelleket, jó fényképfelvételeket. Gondosan be kell tömni száraz homokkal, ellátni vékony cementfódémmel, hogy a víz ne szivárogjon be, nehogy tovább romoljanak és újra be kell fedni földdel. A Szíjártó elvtárs által említett 1460-as házat meg kell nézni és ha tényleg abból az időből való, meg kell őrizni. A lakóházak lebontását épületenként el kell bírálni, csak a romokat kell eltakarítani, egyébként egyelőre változatlanul maradjanak. Az őrség és az-istálló épülete változatlanul maradjon, nem zavarja az építkezés zártságát. A rondellára ágyukat is lehet állítani és kis kertet létesíteni. A régi kertet nem lehet a várhoz csatolni, mert a körbástya lezárja a déli részt. 6./A tervezésért és étpitésért egyénileg felelős Szíjártó elvtárs a pártvezetőség előtt. *** 331