Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

Mindezen károk értékelésében csupán az ingatlan vagyonban keletkezett károk, az épületek szerkezeti részeiben és beépített felszerelési tárgyaiban szenvedett károk foglaltatnak, az ingó vagyontárgyakban és berendezési tárgyakban történt károk, külön megállapítás tárgyát képezik. kJ csoport. 1944. október hó 16-án, a budai várpalotának és melléképületeinek a német csapatok által történt elfoglalása, megszállása és használatba vétele által vette kezdetét a károk láncolata. Az igénybevétel mértéke a későbbi időben még növekedett s az ostrom idején és végén érte el tetőpontját. A használatbavétel módja és durva kíméletlensége, mely minden tekintet nélkül, a leggazdagabban kiképzett előcsarnokot, folyosókat, termeket, sőt még a vár kápolnát is istállózás céljaira használta, már magában véve is súlyos károkat okozott. Minden zárt helyiségnek erőszakos feltörése, durva vandál módón való pusztítása jellemezte a megszállás módját. A várpalota felügyeletét ellátó személyzet állandó éber szemrevételezés utján, időnként megállapíthatta ugyan a károkozás mértékét, azonban annak értékelése mégis csak utólagos becslések és arányosítások utján történhetett meg. Ugyanaz vonatkozik ezen csoport keretében foglalt, a várpalotához tartozó többi épület és vidéki objectum káraira is. B./ csoport. Az épületek háborús kárainak legnagyobb része természetszerűleg a harci cselekmények, ellenséges légi bombázások, tüzérségi tevékenység következménye volt. A várpalota épület kárainak részletesebb felsorolása ezeknek a sérüléseknek rövid leírását is tartalmazza. A harci cselekmények okozta károkozások csupán 1944. év utolsó napjaiban kezdődtek, legnagyobb mértéket öltöttek január második és február első felében, Buda ostromának utolsó szakaszában, akkor amikor már pest, sőt buda hegyvidéke is az oroszok kezén volt. A repülőbombázás és tüzérségi tevékenységen kívül, igen jelentékeny, károkat okoztak a tűzvészek. Ezeknek keletkezési ideje, módja, elharapózása és sorrendje, a várban elhelyezettek véleménye szerint is arra enged következtetni, hogy a németek gyujtogatásainak volt az eredménye. Hasonlóképen minősülnek azok a károk is, amelyek a palota egyes, arra egyáltalában nem alkalmas helyiségeiben tárolt német lőszer készletek véletlen vagy szándékos felrobbanásával keletkeztek. A tűzvészek, a tetők és a déli szárny fafödémszerkezeteinek megsemmisítésén kívül a várpalota többlet értéket képviselő belső kiképzéseinek pusztulását is okozták. Ezen csoportba tartozó károk mértékét és arányát a részletes felsorolás, s ezen tételekben szereplő kárösszegek aránya is szemlélteti. Cl csoport. Ezen csoportba tartozó károk majdnem teljes összegében a felszabadulás után, a palotában, és pedig annak főképpen a Krisztinavárosi szárnyában és az északi szárny egyes részeiben támadt belső tüzek eredményei. Ezeknek okaiul, a szándékos, vagy gondatlanságból eredő gyújtogatások jelölhetők meg. A becslés szerint megállapított egyéb károk, az épületek anyagának és beépített felszerelési tárgyaiknak elhurcolásából keletkeztek. Az összesítés szerint, a várpalota és a hozzátartozó ingatlanok becslés szerinti összértéke, az 1938. évi azaz figyelembevételével kereken 76.396.000.—P-re tehető. Ugyancsak becslés alapján történt számitások szerint ezekben az ingatlan vagyonokban szenvedett összes kár 41.596.000.-P összeget tesz ki. Ez a kárösszeg az ingatlan vagyonnak kb. 54,46 %-át jelenti. Budapest, 1946. január hó. Szabó László várkapitány *** Épületkárok, csoportosítása károkozók szerint. A./ Német katonaság által, az épületek indokolatlan és kíméletlen használata utján okozott károk. Sorszám Megnevezés Időpont megsemmisítés rongálás A kár értéke P. I. Várpalota főépülete. I. Várpalota melléképületei. 1. Felsőistállóépület és gépkocsiszin 2. Örségépület 3. Tartalékistállóépület 4. Lovarda 1944. X. XI. XII. 1945.1. II. / / / / / 380.000.-P 32.700.-P 5.400.-P 13.300.-P 8.200.-P II. Kertészet épületei. 11. Igazgatói lakóépület és fűtőház 12. Kazánház és ügyeletes szobák ,, / / 200.-P 100.-P 13. Istállóépület és szerszámkamra " / 100.-P III. Várkert épületei és építményei. A csoportba károk nem sorolhatók. 303