Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kókay György: Dokumentumok : a volt királyi palota háborús veszteségeiről és újjáépítésének előzményeiről 293-342

KÓKAY GYÖRGY DOKUMENTUMOK A VOLT KIRÁLYI PALOTA HÁBORÚS VESZTESÉGEIRŐL ÉS ÚJJÁÉPÍTÉSÉNEK ELŐZMÉNYEIRŐL Az alábbi közlemények a Tanulmányok Budapest múltjából XXVI. számában megjelent Dokumentumok a budai vár 1945. évi ostromáról című fejezetét folytatják és egészítik ki. A bemutatott források döntő többsége a Magyar Országos Levéltárban végzett kutatásaimból, valamint magángyűjteményemből származik. A volt királyi palota háborús veszteségeinek részletes feldolgozása a várkapitányság - elsősorban Szabó László várkapitány - érdeme. Bár az ideiglenes nemzeti kormány rendelete

1

1945. november 27-i hatállyal megszüntette a várkapitányság működését is, a palota háborús veszteségeinek felmérését még a felszámolásban lévő hivatal szakemberei végezték el, amelynek teljes anyagát most közöljük első alkalommal.

2 E felmérés épületkárokra vonatkozó része kiindulási alapként szolgált a palota első újjáépítési tervváltozatának elkészítéséhez. A belső berendezések és műtárgyak veszteségeinek jegyzékei pedig ma is egyetlen hiteles forrása a palota elméleti rekonstrukciójának. A források közül unikális értéket képvisel a palota első emeleti teremsorának méretjegyzéke. Az 1949 és 1985 közötti újjáépítés időszakában a palota rendeltetését az alábbi három felső szintű jogszabály rendelkezései határozták meg: -Az 1949. évi XXV. törvény 49. §-ának 3. bekezdése

3 szerint: „A legfőbb állami irányítás és kormányzás céljaira 130 millió forint beruházással Budapesten újjá kell építeni a fasiszta háborúban romba döntött várat"; -A Gazdasági Bizottság 10.157/1958. (IX. 7.) számú határozatának 2. pontja" szerint: „...a palotát a legfőbb kormányzati szervek reprezentatív kormányzati helyiségeinek befogadására, jelentős kulturális intézmények és egyes kisebb félforgalmú minisztériumok (főhatóságok) jövőbeni elhelyezésére alkalmas rendeltetéssel kell helyreállítani"; - A Gazdasági Bizottság 10.327/1959. (XII. 30.) számú határozatának 1. pontja

5 szerint: „A Palotát és környékét a főváros egyik művelődési központjává kell kiképezni". A fentiek alapján az újjáépítés során összesen hat tervváltozat készült, amelynek tartalmát és értékelését Kollányi Béla 1990-ben megjelent, Az újjáépült Budavári palota című könyve részletesen ismerteti (KOLLÁNYI, 1990). Ugyanakkor a szakirodalom még adós azoknak a forrásanyagoknak a közreadásával, amelyek a palota újjáépítését megelőző szakvéleményeket,

6 állásfoglalásokat,

7 valamint a Magyar Dolgozók Pártja felső vezetőinek e kérdésben kifejtett véleményét tartalmazzák.

8 Az újjáépítés előzményei között különös értéket képvisel a várpalota Duna-parti látképének kialakítására kiírt zártkörű tervpályázat és a vár újjáépítését megtekintő lengyel küldöttség szakvéleménye.

9 E forrásanyagok bemutatásával kíván a szerző hozzájárulni a szakirodalomban még fennálló hiányok pótlásához. 293