Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

2.1.109. Hauszmann Alajos: A királyi palota északi bővítésének (A, B, C épület) nyugati homlokzata, 1900 körül. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, 99/Aszj. ső, nagyobb, félköríves kapu mellett két kisebb, alacsonyabb, egyenes záródású kaput nyitott, a három nyílást korinthoszi oszlopokkal választotta el egymástól, s főpárkánnyal, majd attikával zárta le. A középtengelyt Jankovits Gyula (1865-1932) //«/igána-szoborcsoportjával jelölte ki.

104 A kapu az északi palotaszárny üvegtetővel fedett udvarába nyílt, ahonnan az egyirányú forgalom - rámpán - a nyugati udvarba vezetett ki.

105 Az ünnepi vagy bálterem esetében Hauszmann elődjének elképzeléseihez tért vissza: egy évtized elmúltával hasznosította Ybl nem megvalósult trónterem-átalakítási terveit. Az általa kialakított terem alaprajzilag éppolyan erőteljesen előreugrik a homlokzatsíkból, ahogy Ybl elképzelte. Egyértelműen Ybl tervének hatása mutatkozik meg az oszlopos oldalfal-architektúra tagolásában, valamint a közöttük elhelyezett földszinti ajtó-emeleti erkély megoldásában.

106 Ybl másik tervváltozatán

107 láthattuk az alternáló, ritmikus faltagolás példáját. Talán innen vehette Hauszmann ezt az elvet, amelyet az új ünnepi terem (bálterem) oldalfal-tagolásában és homlokzati megoldásában

108 is érvényesített. Utóbbi esetében a rizalitot tömör, ablakkal csak az attikaszinten áttört, timpanonos lezárású pilonok fogják közre, a középső rész áttört és három szintre osztott. A talapzat feletti főszint oszlopos portikuszának hátfalán nyílnak a váltakozó magasságú és szélességű, félköríves záródású ablakok. Az attika-balusztrádok szobrainak elhelyezése a nagyudvari díszteremhomlokzat hasonló megoldásával rokon, a pilonok feletti szoborcsoportok a Zenét és a Táncot ábrázolják, az utóbbi témáját Ybl Ervin szerint a párizsi Operaház díszítése ihlette.

109 Nem valósult meg a bálterem nyugati homlokzata elé tervezett, azt kiegészítő, úgynevezett „új terem", amelynek elképzelt acél-üveg szerkezete, dísznövényei inkább télikertre emlékeztetnek. Terveit - az egyik lap felirata szerint - Hauszmann 1905-ben készítette.

110 A Hauszmann-féle nagytermi enteriőrök megoldásai rokonok egymással: a Habsburg-teremben a trónterem (díszterem) Hauszmanntól származó oldaltagolása ismétlődik meg a földszinti keretes falkialakítással és felette az ovális ablakokkal.

1

" A bálterem melletti büfégaléria alaprajzilag hasonlóan kíséri azt, mint a trónterem régi részét az új nagyudvari folyosó."

2 A büfégaléria oldalfalainak főpárkány alatti részét éppúgy kárpitok felrakására kellett alkalmassá tenni, mint a krisztinavárosi szárny főlépcsőházának falait. A főpárkány feletti ovális ablakok gazdag stukkódíszítése viszont tisztelgés Ybl előtt, hiszen az ő enteriőrterveinek hasonló megoldásai köszönnek vissza ezekben. A Habsburg-terem enteriőrjében pedig Hauszmann id. Johann Bernhard Fischer von Erlach (16561723) szellemében újra - s megint csak Yblhez hasonlóan - a bécsi barokkhoz nyúlt vissza.

113 Hauszmann homlokzatai közül a keleti, Duna felőli a legsikerültebb."

4 Itt a Linzbauer-féle terven (1871) már feltűnt kolonnádot alkalmazta a középső szárny előtt a portikusz két oldalán. Ez a megoldás a francia barokk építészet - Claude Perrault (1613-1688) és Ange-Jacques Gabriel (1698-1782) - hatására született. Középen az oszlopcsarnokot timpanon koronázta. A portikusz hátfalán a trónterem belsejének egykori 256