Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

volt, a parkettákat Neuschlosz Ödön (1851-1904) és Marczeil (1853-1905), az üvegesmunkákat Forgó István (1833-1902), a stukkómunkákat Antonio Detoma (1821-1895), a belső szobrászmunkákat Szabó Antal ( 1853-1939) készítette.

83 A munkálatokat csak 1896-ban fejezték be. A nagyudvar keleti oldalának azonban volt egy olyan, 1900 körül fénykép által is megörökített közbenső állapota, amely a középrizalit Hauszmann-tervezte megoldását mutatja, ám ezen a korábbi (XIX. századi barokk) III. emelet eredeti, hétablakos homlokzatsíkja még változatlan. A rizalit két oldalán az eredeti barokk homlokzatképzés addig még nem módosult.

84 Legvégül az udvar körül mindenütt kiépült a III. emelet, ezt örökítette meg a későbbi Hauszmann-album is.

85 Fényképek dokumentálják a díszterem enteriőrjének átalakítás előtti és utáni állapotát is.

86 Hauszmann nem változtatta meg az oldalfalak korábbi architektúráját, ám szükségessé vált a korábbi fafödém cseréje: új, vastartók közötti poroszsüveg-boltozat készült. A mennyezeti teknőboltozat főpárkánya leegyszerűsödött, föléjük félköríves lezárású fiókboltozatok kerültek. Ez az elem már korábban is megvolt a homlokzaton, de Hauszmannra Ybl díszterem-terve is hathatott, amelyen legfelül, a harmadik szinten nyílnak körablakok.

87 Hauszmann nyilván azért érezte szükségesnek a homlokzati falból a folyosó miatt közbensővé váló főfalban a felső ablakokat, hogy az újjáalakított dísztermet ne csak a folyosóra nyíló félköríves záródású árkádnyílásokon át világítsa meg, hanem fölülről is, a nagyudvar természetes fényével. Hauszmann tehát nem tudta igazán hasznosítani Ybl enteriőrtervét saját átalakítási elképzeléseiben, hiszen - objektív okok miatt sem a terem szélessége, sem magassága nem érhette el az Yblnél szereplő méreteket. Ugyanakkor előírták számára, hogy meg kell őriznie a nagyterem oldalfalait és azok díszítését is.

88 Ekkorra már nem is volt a díszterem nagyarányú bővítésére szükség, hiszen párhuzamosan folyt a palota északi irányú bővítésének tervezése, amelyet a király 1896. január 5-én el is fogadott.

89 Hauszmann-nak itt végre módja nyílt egy igazán nagyméretű terem: a bálterem (vagy ünnepi terem) létrehozására. Valószínűleg még Ybl módosította a nagyudvarra vezető Oroszlános kapu belső architektúrájának első tervét.

90 Miközben a hármas diadalívszerű nyitásrendszert nem változtatta meg, a közbenső pillérekre nem finom sarokpilaszterekkel kísért korinthoszi oszlopokat, hanem oszloppárokat állított. A második terven a szélső mezők emeleti szoborfülkéi változatlanul maradtak, de a felső ablakok négyszögletes formája oválissá alakult, s Fadrusz János oroszlánjait is ezen állította a közbenső pillérek elé, az első tervváltozaton még csak kis oroszlánfejek szerepeltek.

91 Megváltozott a fülkeszobrok ikonográfiája is: az első terven a bal oldali szoborfülkében díszmagyarba öltözött férfi alakja (valamelyik erdélyi fejedelem?) áll, a - megvalósult - második terven már a semlegesebb jelentést hordozó allegorikus nőalakokat láthatjuk.

92 A második tervváltozat Ybl egyik utolsó munkája le253 Ybl Miklós: A trónterem keresztmetszete, 1884. BTM Kiscelli Múzeum Tervtár, F 287. szj. (részlet).