Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota a historizmus korában : (Ybl Miklós és Hauszmann Alajos átépítési terveinek fejlődése és kapcsolata) 241-265

Ybl Miklós: A krisztinavárosi szárny I. emeleti alaprajzának tervváltozata, a főhomlokzattal párhuzamos tengelyű főlépcsőház, 1880-as évek. BTMKiscelli Múzeum Tervtár, 93/A szj. 1886. június 30-án született az egyik tervlap, amely a krisztinavárosi szárny Ybl által készített legutolsó, a megvalósulthoz legközelebb álló alaprajzi változata. Ezen már látható a nyugati traktus belső folyosója, amelynek két szakasza éppen középen, a főlépcsőházi tér mögött két, apszisban végződő, oszlopok tagolta medencés térben ért volna véget.

51 A középső, alig kiugró rizalit mögött három kisebb terem kapott volna helyet. A főtengelyben (a barokk palota középső, dunai termének ellentétes párjaként) a királyi hálószoba lett volna, ezt mutatja a hozzá tartozó metszet.

52 Hauszmann-nál végül erre a helyre került a Hunyadi Mátyás-terem.

53 A krisztinavárosi szárny udvari főbejárata az előcsarnokba nyílt. Ybl pillérekkel tagolt, négyhajós terét Hauszmann a homlokzatra merőleges hossztengelyű síkmennyezetes előcsarnokra és a lépcsőház 2><3 boltszakaszból álló földszinti terére osztotta fel.

54 A szárny kétségkívül legimpozánsabb tere a főlépcsőház volt. Ybl architektonikus megoldását (amelyet a megvalósításkor Hauszmann módosított) két, grafikailag is kvalitásos metszetrajzból ismerhetjük meg (lásd a 248. oldalon). Az egyik lap a főlépcsőház és a hozzá kapcsolódó előcsarnok két boltszakasza és a felette lévő terek hosszmetszetét mutatja.

55 A barokkos lépcsőkarkialakítás mellett az oldalfalak finom plaszticitása érvényesül: a falakat kannelúrázott oszlopok tagolják három mezőre, középtengelyükben hermapillérekkel közrefogott, félkörívvel és tört timpanonnal lezárt szoborfülkékkel, erőteljes főpárkánnyal. A lépcsőtér előcsarnok felőli falát a másik, keresztmetszeti terven látYbl Miklós: A krisztinavárosi szárny földszinti alap rajzának tervváltozata, a ßhomlokzatra merőleges tengelyű főlépcsőház, 1880-as évek. BTMKiscelli Múzeum Tervtár, 601 A szj. 247