Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

Franz Anton Hillebrandt: A palota díszudvarának a második alternatív alaprajzhoz tartozó homlokzata. Bécs, Albertina, Architekturzeichnungen, Mappe 90., Umschlag 18., Nr. 6. beszámozásának - vagyis funkciójának - módosulását állapíthatjuk meg. E felmérés után keletkezhetett a bécsi Albertinában őrzött egyik tervsorozat, amely az északi szárnyban új lépcsőformát mutat a korábbi felmérésen látható, de akkor még megvalósulatlan lépcsőhöz képest.

46 A terven a lépcső nem tömör orsófal mentén fut egyetlen, egyenes kart alkotva, hanem téglány alakú, nyitott tér két oldalán, s a lépcsőház terhét a négy sarokban álló erős pillérek hordják. E lapokon a számozások azonosak az 1765-ösével, vagyis a termek beosztásán, rendeltetésén nem kívántak változtatni. Szintén az Albertinában látható az a sorozat, amely - véleményem szerint - a tervezés újabb, a véglegeshez közelítő fázisát mutatja.

47 Az együttes érdekessége, hogy a négy szint alaprajzán kívül a két főhomlokzatot is tartalmazza, illetve hogy a földszinti alaprajzon Hillebrandt neve olvasható. Valószínűleg ez is 1765ben készült, az előzővel együtt, alternatívaként, annak a királynői óhajnak megfelelően, hogy minél előbb készüljön el az új kivitelezési terv. E lapokon már azt az egyenes karú, egy pihenővel megszakított lépcsőt látjuk, amely később megvalósult. A nyugati homlokzat rajzán a megváltozott részletek is megjelennek amelyek a következő években szintén megvalósultak (ezekről később szólunk). Ha e terveket összehasonlítjuk az 1770-ben készült, Hillebrandt által szignált tervlapokkal, amelyek a palota megváltozott felhasználásának megfelelő jelöléseket tartalmazzák, megállapíthatjuk, hogy az 1765-ös munkakezdés és az új terv kiválasztása után nem történt újabb változás. A palota 1765-ben készült szignatúra nélküli alaprajzi felvételeiről - amelyekről fentebb már szóltunk azt feltételezzük, hogy Franz Anton Hillebrandt kamarai főépítész művei.

48 Az újonnan meginduló munkákhoz szolgáltak kiindulásul, a meglévő állapot feltüntetésével és a tervezendő részek jelölésével. Ekkor már az elszámolásokban, adatokban sokszor szerepelt Hillebrandt neve - tervezőként is, aki az épülő részeket 228