Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Kelényi György: A budai királyi palota építésének története a XVIII. században 217-240

folytán a következő években az erődítési munkák kivételével nem épült semmi. Amikor 1719-ben végre elkészült a tetőzet nagy része, felvetődhetett az épület külső és a belső művészi kiképzésének, valamint belső beosztásának kérdése. Sajnos a tervek, amelyekre a levéltári adatok utalnak, kivétel nélkül elvesztek vagy kallódnak, így csak hozzávetőleges elképzeléseink lehetnek az épületről. Úgy tűnik, Hölbling tervein Prati a belsőket illetően változtatni kívánt, de javaslatait csak részben fogadták el.

7 Mivel a belsők kiképzése elmaradt, a későbbi állapotokból sem következtethetünk a tervezés kérdéseire. Prati és a kamara a következő években több költségvetést készített a munkák befejezésére, de az építkezést megzavarta a katonai parancsnokság és a budai kamara állandó vitája. A parancsnokság szabad kezet akart, a kamara viszont - mint a költségeket kiutaló, tehát a munkálatokért felelős hatóság - nem kívánta az irányítás jogát átengedni. 1723-ban a még befejezetlenül álló építmény komoly károkat szenvedett a Várnegyedben pusztító tűzvész miatt. A tűz átterjedt a palota környékére és a puskaportoronyra is, a bekövetkezett robbanás pedig szétrombolta az épület tetőzetét. Ezután éveken át hiába próbálkoztak az építkezés folytatásával, mivel a kamara támogatásának hiányában a várparancsnokoknak nem sikerült az anyagi forrásokat előteremteni. Bél Mátyás 1737-ben kiadott Noíitia Hungáriáé Novae... című művében megjelent egy rézkarc, amely a királyi palotát ábrázolja.

8 Ezen az épület befejezett formában látható, tetőzettel lefedve, pilaszterekkel tagolt homlokzattal, elkészült nyíláskeretekkel. A tömeg - egy négyszögű tömb, amelyhez egy hosszabb, kinyúló traktus csatlakozik- megegyezik a kivitelezettel, de a befejezettnek látszó külső semmiképpen sem tükrözi az akkori állapotot. A látkép talán a metszetkészítő saját elképzeléseit mutatja, de lehetséges, hogy az eredeti terv felhasználásával készült. Azt viszont Johann Matthey (műk.: XVIII. század közepén) mérnök-százados 1742-es felméréséből és jelentéséből tudjuk, hogy az épület ekkor befejezetlenül, rossz állapotban állt.

9 Rajzán az alaprajz és a (külső egy részét is mutató) hosszmetszet látható. A tető nélküli épület külseje teljesen díszítetlen. Tagolását a földszint feletti osztópárkány biztosítja. Ablakai az első emeleten nagyobbak a többinél, de a szint kiemelésének nincsenek egyéb elemei. A rajzot kísérő magyarázó szöveg szerint a földszint belső válaszfalai csak néhány láb magasságban állnak, egyéb belső kiképzés még nem készült. A 25 és 1/2 öl oldalhosszúságú, belsőudvaros törzsnégyszög és a hozzá csatlakozó, ugyanolyan hosszú, kinyúló, egyenes traktus szerény, a budai Várhegy építészeti múltjához méltatlan, egyszerű épületet alkotott. Egyetérthetünk tehát Kapossy János véleményével, hogy e hosszú, kiugró szárny egy courd'honneurös épület középső, törzsépületének készült, s végén a négyszögű tömbhöz hasonló épületrésszel záródhatott.

10 Ennek építése azonban még az alapfalak szintjén sem indult meg. A mű ebben a romos formában állt a 40es évek elején, befejezésre várva." A királyi palota nagyszabású újjáépítésének gondolata csak fokozatosan alakult ki, s összefüggött azzal, hogy meg kellett oldani az elhanyagolt, összeomlással fenyegető III. Károly-korabeli épület helyreállítását és fenntartását. 1742-ben a palota tetőszerkezete beomlott és sürgős javításra szorult.

12 Végül 1745-ben Mária Terézia elrendelte a helyreállítást, s az Erdődy György kamaraelnök felügyelete alatt zajló munkálatokhoz 4000 forint felhasználását engedélyezte.

13 Ez az összeg még nem az új palota építésére vonatkozott - noha a rendek azt 1741 óta állandóan kérték-, mert a királynő két évvel később, 1747-ben utasította a kamarát, hogy vizsgálja felül az épület állapotát, s amennyiben a helyreállítás nem elkerülhetetlen, bizonytalan időre halassza el.

14

1748-ban végül Grassalkovich Antal, az újonnan kinevezett kamaraelnök erőfeszítései sikerrel jártak: kezdeményezésére a királynő engedélyezte, hogy a várban megépüljön a királyságot reprezentáló, a főváros régi fényét idéző királyi palota. Azt a feltételt szabta csupán, hogy a költségek ne terheljék az udvari kamara költségvetését.

15 Pálffy János nádor ekkor adakozásra szólította fel a városokat és a vármegyéket, hogy az „édes Hazánk és Nemzetünk dicsőségére és boldogságára Budán építendő Királyi Residentiát" minél hamarább felépítsék, s azt a királynőnek felajánlva az uralkodót hosszabb magyarországi tartózkodásra nyerjék meg.

16 Az új királyi székhelynek szánt palota alapkövét 1749. május 13-án, Mária Terézia születésnapján tették le.

17 A terveket Jean Nicolas Jadot de Ville Yssey (1710-1761) császári főépítész, a Hofbauamt vezetője készítette. Tervezői szerepéhez nem férhet kétség, hiszen Lotharingiai Ferenc császár kegyeit élvezve ekkor állott pályafutása csúcsán, és az udvari vagy ahhoz hasonló rangú megbízások esetében elsőnek jöhetett szá218