Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216

74. GEREVICH, 1966,62-64. 75. FEUERNÉ, 1982,235-238. 76. GEREVICH, 1966,48-53. (több helyen is); FEUERNÉ, 1986,27. 77. Lásd a 32. jegyzetet. 78. GEREVICH, 1966,63.; FEUERNÉ, 1986,37-38. - Ezzel szemben Balogh Jolán a lapithák harcát más helyre vonatkoztatja: BALOGH, 1966,

1, 143-144. 79. BALOGH, 1966,

1., 48-53, 143-144.; FEUERNÉ, 1986,36-45. 80. PANOFSKY, 1960,150. 81.ETTLINGER, 1971,119-142. 82. REID DAVIDSON-ROHMANN, 1993,516. 83. MELLER, 1948,47-73, vonatkozó hely: 56-57.; BALOGH, 1966,

1, 248-249.; KLANICZAY, 1976,166-190, vonatkozó hely: 185186. -A budai palota ikonográfiái rendszeréről Herkulessel kapcsolatban lásd még: FARBAKY, 1988,157. 84. ÁBEL-HEGEDŰS, 1903,273. 85. V. KOVÁCS, 1987,353-383, vonatkozó hely: 374. 86. A feliratot közölte: MIKÓ, 1991,153, forrása: Magnus Gruber leírása. Lásd erről: MIKÓ, 2000,42-43. 87. BONFINI, 1941,136. 88. FILARETE, 1972,455. 89. Hasonlóan Pollaiuolo és Bertoldo köréhez köti a Héraklész-szobrot, illetve a Lapithák harca-domborművet: BALOGH, 1966,

1, 142,144.(1. jegyzet). 90. A trónkárpitokról: BALOGH, 1966,

1, 390-392. 91. FABRICZY, 1915,184.; FEUER-TÓTH, 1990,85-86. 92. FEUERNÉ, 1986,42-44. - Maximálisan elfogadható és valószínű Marosi Ernő feltételezése, aki a prágai Szent György-templom déli kapujánál és Annabergben e kapu hatását tételezi fel: MAROSI, 1993, 35. (63b jegyzet). 93. BALOGH, 1966,

1, 48. 94. Fordítás: FEUERNÉ, 1986,38. 95. Az alaprajzi rendszer analógiát Szekér György figyelte meg rekonstrukciója kapcsán: FARBAKY, 1998,49, 50. (3.6. ábra), 51. A Poggio a Caianó-i analógiát a Befejezetlen palota lépcsőjével és teraszával először Feuerné Tóth Rózsa vetette fel: FEUERNÉ, 1986,38-40. - A Párizs melletti Madrid-kastély Dora Wiebenson javaslatára került a szövegbe: FARBAKY, 1998,51. 96. FEUERNÉ, 1986,31,33, 45.; KOUTSKY, 1985,91-104. 97. Erre vonatkoztatja: FEUERNÉ, 1986,38. 98. A forrás: BALOGH, 1966,

1, 77. (az Ajtók és ablakok fejezetben); fordítás: FEUERNÉ, 1986,38. 99. FEUERNÉ, 1986,40-41.; FARBAKY, 1988,154-155. -Az Ulászló-kori balusztrádról legújabban: VÉGH A, 1994,343-346. 100. Az eltérő feliratváltozatokat közli: BALOGH, 1966,

1, 57. - Lokalizálásáról: FARBAKY, 1988,149. 101. BALOGH, 1966,

1, 64. Az idézett felirat Schweiggernél szerepel, Lubenau szövege ettől egy kicsit eltér: BALOGH, 1966,

1, 65. -Lásdmég: BALOGH, 1985a, 106. (fordítás). 102. BALOGH, 1985a, 103. 103. VÉGH J, 1980. 104. GEREVICH, 1966,214-215. 105. VÁRNAI, 1955,364-367. 106. ZOLNAY, 1980,117-121. -Aprágai oratóriumról: KRÁSA, 1984, 86. 107. BALOGH, 1985a, 103-104. 108. GEREVICH, 1966,298. (1. jegyzet). 109. MAROSI, 1983,295. - Benedikt Riedről: FEHR, 1961. -Aprágai Ulászló-terem feletti hasonló tetőszerkezet rekonstrukciója (V Kotrba, V Prochazka, 1967): KOTRBA, 1968,198. 110. FARBAKY, 1988,154. 111. FARBAKY, 1988,115. 112. VÉGH, 1998,35-37. 113. FEUERNÉ, 1975a, 12-22. 114. FARBAKY, 1988,160-162. A tanulmányhoz - mivel a számba jöhető illusztrációs anyag már sokszorosan közölt (BALOGH, 1966; GEREVICH, 1966; FEUERNÉ, 1986; FARBAKY, 1988 stb.) - ezúttal nem adok képeket, rajzokat. 215