Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MINT ÉPÍTÉSZETI EGYÜTTES; A PALOTA ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE A LEGÚJABB KUTATÁSOK ALAPJÁN - Farbaky Péter: A budai királyi palota Mátyás és a Jagellók idején 205-216

FARBAKY PÉTER A BUDAI KIRÁLYI PALOTA MÁTYÁS ÉS A JA GELLÓK IDEJÉN 1464 nyara és 1466 májusa közé datálható az a levél, amelyet a nagy firenzei építész, Michelozzo di Bartolomeo (1396-1472) írt Mátyás magyar királyhoz az Égei-tengeri Chios (Híosz) szigetéről. A levélben a szokásos formulák szerint hosszan magasztalja a királyt, majd felajánlja szolgálatait. Mellesleg leír egy hidraulikus pumpát is, amelyet a király arany- és ezüstbányáiban hasznosíthat.

1 A magyar reneszánsz kutatás által mindeddig nem hasznosított tény, illetve levél a firenzei Palazzo Medici mestere és Mátyás eddig nem sejtett közvetlen kapcsolatára vet fényt. Michelozzo 1461-ig a firenzei Palazzo Vecchio átépítésének vezető építésze volt, Giorgio Vasari 1568ban megjelent Le Vite de 'più eccelenti pittori, scultori ed architettori című művében hosszan megemlékezik a firenzei Signoria-palota átalakításáról a Michelozzo-biográfiában.

2

1461-ben a mester - névlegesen a Magyar Királysághoz tartozó, ténylegesen azonban független köztársaság - Ragusa (Dubrovnik) meghívására a városállamba költözött, ahol a török terjeszkedéstől félő város erődítéseinek korszerűsítésén dolgozott. 1464 nyarától pedig három évig ugyanilyen célból a Genova fennhatósága alatt álló, kis-ázsiai partok mentén fekvő Chios (Híosz) szigetén élt.

3 Michelozzo dalmáciai útja és a magyar királlyal való kapcsolatteremtése talán a ragusai püspöknek, a Mátyással is ismeretségbe került Timoteo Maffeinek köszönhető, aki a fiesolei Badia apátjaként nyilván már korábban, Firenzéből ismerte a kolostor átépítésének mesterét.

4 1466-ban a délvidéki várak erődítésének problémájával elfoglalt Mátyás

5 két külföldi városból kért és kapott építőmestereket: Ragusából és Milánóból. A ragusai tanácshoz Mátyás nevében Laki Thuz János horvát-szlavón bán, királyi főajtónálló írt levelet, a városállam tanácsa január 19-én először Paschoe Michielievichet, október 31-én pedig több más mestert bocsátott a magyar király rendelkezésére.

6 Michelozzo idézett levele valószínűleg kicsit előbb született. Mátyásnak alighanem nagy szüksége lett volna a nagy itáliai építész tudására, ám a mester nem utazott Magyarországra: 1471-ben már biztosan újra Firenzében volt, s a következő évben bekövetkezett haláláig már csak a Palazzo Vecchio folytatódó újjáépítésével foglalkozott.

7 A Palazzo Vecchio azért fontos a budai királyi palota reneszánsz átalakítása szempontjából, mert a Mátyás-kori átépítés első szakaszában (az 1470-es évek végén és az 1480-as évek legelején) valószínűleg a legfontosabb példa volt. A mintakép nyilvánvalóan nem lehetett egy vadonatúj reneszánsz épület (mint például a firenzei Palazzo Medici), ugyanakkor a középkori Palazzo Vecchio átépítése hasonló problémákat állított mesterei elé, mint a budai rezidencia gótikus épületegyüttesének reneszánsz átalakítása. Ez a példaadás még akkor is felvethető, ha a firenzei épület a városi adminisztráció székháza volt, szemben a budai palota vegyes állami és magán funkciójával. A Palazzo Vecchio I. emeleti termének, a Sala dei Dugentónak (Sala del Consiglio) a kialakítására 1470— 75 között került sor, feltehetően Michelozzo irányításával. A két II. emeleti terem, a Sala dell'Udienza és a Sala dei Gigli munkálatainak megkezdésére csak 1472. június 12-i ülésén hozott határozatot a Signoria. Az irányítást az 1472. október 7-én elhunyt Michelozzótól a nagy műhelyt fenntartó Maiano fivérek: Giuliano és öccse, Benedetto vették át.

8 A termek meghatározó eleme a díszes kazettás famennyezet és alatta az oldalfalakat lezáró zárópárkány volt, a falakat márvány ajtókeretek díszítették, intarziás ajtószárnyakkal. Mátyás és Lorenzo Medici (il Magnifico) jó viszonyából következően nemcsak politikai, de művészeti kapcsolatok is létrejöttek Firenze és Magyarország között. A firenzei tradíció szerint - melyet Vasari is megőrzött 205