Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Ságvári György: Gárdák, díszbandériumok Budavárban 185-204

JEGYZETEK 1. A-2. ee. Szervi határozványok Őfelsége a császár és király testőrségei számára. Budapest, 1905,5. 2. Néhány kitűnő (a testőrírók kapcsán főleg irodalomtörténeti, ám tárgyunk szempontjából kevésbé hasznosítható) tanulmány és részmonográfia ellenére részletes történetükkel adós a hazai történetírás. Jelentős mennyiségű forrásanyagot használt fel Hellebronth Kálmán 1939-ben megjelent adatgazdag könyvéhez, amely aktuálpolitikai felhangjai ellenére mindmáig kézikönyvnek számít a téma kutatói számára: HELLEBRONTH, 1939. 3. Az esetnek politikai felhangja is támadt Magyarországon: arról folyt a vita, lehet-e a fennálló magyar jog sérelme nélkül magyar nemeseket külföldi bíróságon elítélni? Voltak, akik az akasztást kifogásolták, mondván: katonákról lévén szó, golyó általi halál járt volna. Mindenesetre határozat született, hogy többé Ordódy és Csemez nevű testőrt a gárdába nem lehet felvenni. A történtekről a korabeli magyar és osztrák sajtó részletesen beszámolt. A nádori gárdáról és a gyilkosságról ennek alapján ír: BALLAGI, 1872,323-327. 4. HELLEBRONTH, 1939,24-27., illetve 461-464. 5. Regulamentum pro Regio Hungarica Nobili Turma Praetoriana. Viennae, 1795. -A XVIII. század vége testőrviseletének érzékletes leírását adja: DECSY, 1792,498-500. 6. BARCY, 1991,185-186. 7. Adjust, 1904. 8. Szabályzat, 1909,11. 9. Szabályzat, 1909,63-64. 10. A termek, „szobák" elnevezéseihez a korabeli testőr utasítás (Szabályzat, 1909,1. melléklet) terminológiáját vettük át, minden változtatás nélkül. Alaprajz: Szabályzat, 1909,11. melléklet. 11. Szabályzat, 1909,66. 12. Szabályzat, Öltözeti szabályzat a M. Kir. Darabonttestőrség számára. Budapest, 1908. 13. Nemes Mihály elképzeléseinek több vázlata is megtalálható a Hadtörténeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében, lt. sz.: 171/83. 14. A két világháború közötti testőrség történetének személyes élményekből is táplálkozó, ennélfogva - különösen az egyes szereplők megítélésében - helyenként túlságosan szubjektív szemléletű feldolgozását adja: BANGHA, 1990. A szervezetről, a napi rutinról, tevékenységükről és különleges szolgálataikról a továbbiakban e könyv alapján adunk rövid összefoglalást. 15. Szabályzat, 1928. 16. BANGHA, 1990,196,198. 17. A testőrségnek a mintegy negyedszázad alatt három parancsnoka volt: Görgey György ezredes (1920-1927), Igmándy Hegyessy Géza tábornok (1927-1936) és Lázár Károly altábornagy (1936-1944). 18. Számítva a fegyveres harcra, a vár védelmére az előkészületeket már korábban megszervezték. Eszerint a legbelső védelmi góc a vár és a Várkert területe, ahol a lövészzászlóalj puskás százada és a gyalogos testőrség helyezkedett el. A második védelmi vonal külső öve a főhercegi palota, a Honvédelmi Minisztérium épülete és a Színház utca Dísz téri torkolata. Ennek védői a testőr lövészzászlóalj katonái voltak. A lovas testőrség - felnyergelt lovakkal az istállóban - a védelem tartalékát képviselte. A Várhegy északi részét, a Bécsi kapu és a Kapisztrán tér, illetve Bástyasétány vonalat a budapesti Őrzászlóalj katonái védték. A felvezető utakat elaknásították. A csatában többen megsebesültek, s tucatnyi német katona esett el. 19.2. sz. Pótlék az A-26.3. Szabályzat, 1920. 20. HK, 1930,21. sz., 1776/eln. 14/1930. sz. körrendelet: A testőrségek, a koronaőrség és képviselőházi őrség ruházatának módosítása, illetve megállapítása. 21. BANGHA, 1990,244. 22. HK, 1932,9. sz., 1686/eln. 14/1932. 23. HK, 1932,12. sz., 2792/eln. 14/1932. 24. Hadtörténelmi Könyvtár Tervezet: Öltözeti és felszerelési szabályzat a m. kir. testőrség számára. Budapest, 1937. 25. A korona őrzéséről részletes feldolgozás mindeddig nem készült. A gazdag „korona-irodalom" érintőlegesen foglalkozik az őrzés történetével: KATONA, 1979.; BENDA-FOGEDI, 1979.; BARTONIEK, 1987. - Akorona őrzésének rövid összefoglalása, benne az 1918-19 forradalom alatt történtekkel: AMBRÓZY, é. n. 26. KATONA, 1979,270. 27. DECSY, 1792,392. 28. Terjedelmi kötöttségek miatt nincs helyünk, lehetőségünk bemutatni valamennyi bandérium viseletét. Megjegyezzük továbbá, hogy ennek a rendkívül gazdag anyagnak következetes feldolgozása a magyar viselettörténet régi adóssága. Decsy színezett metszetekkel is illusztrált fentebb hivatkozott munkája precíz leírását adja az egyes bandériumok viseletének: DECSY, 1792, 296392. - 27 színezett metszettel album jellegű kiadvány jelent meg ugyanezen vármegyei bandériumokról úgy, ahogy azok az 1790-es országgyűlésre és II. Lipót koronázására Pozsonyba felvonultak: STROHMAYER, 1791. A két kiadvány ábráit valószínűleg más-más kéz készítette, a viseletábrázolás, az uniformisok részletei azonban lényegében azonosak. A két kiadvány kiindulópont lehet a korszak magyar nemesi díszviseletének remélt viselettörténeti feldolgozásához. 203