Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Ságvári György: Gárdák, díszbandériumok Budavárban 185-204

A statisztika szerint 1760 és 1848 között összesen 1315 magyar nemes úrfi volt hosszabb-rövidebb ideig a gárda tagja. I. Ferenc József magyar lovas testőrségének közel fél évszázados fennállása alatt pedig 163 testőrt regisztráltak a névkönyvekben.

4 A testőrök viselete A testőrviselet a magyar nemzeti uniformisok egyik csúcsteljesítménye. Az egyenruhát a XVIII. század közepi magyar nemesi társadalom ízlése, nemzeti buzgalma formálta, és bele-beleszólt a hivatalos politika is. A testőröltözetek ennélfogva természetesen huszárosak, a ruhák színösszetétele pedig mintha megelőzné korát; a piros, fehér (ezüst), zöld variánsai mintegy előképét jelentik a magyar nemzeti színek majd évszázaddal későbbi törvényesülésének. Az 1868-as újbóli felállítás alkalmával a testület új egyenruhát kapott. Összhatásában - persze az akkori huszárdivathoz igazodva - ez a ruha is huszáros volt, a kor ízlésvilágához idomulva egyben historizáló is. A testőrök évenként két rend ruhát kaptak: újévkor egy-egy mentét, dolmányt, nadrágot és sárga csizmát, Szent Jakab havának (július) első napján pedig nyári mentét és nadrágot. Kétévenként adták a kalpagot, a tarsolyt a kardszíjakkal, a lódingot (tölténytáskát), a pantallért (karabélyhoz való hordszíjat) és sabrakot (díszes lótakarót), háromévenként pedig övet és fehér köpenyt. Gálaruhájuk királyszínű, vagyis skarlátvörös; minden felsőruhájukat, az ujjatlan dolmányt, a rókatorkos mentét és a nadrágot is gazdagon kihányt ezüst sujtás és zsinór díszítette. A zöld leffentyűs nyérc kalpagon ezüst forgó és kócsagtoll magasodott. A zöld tafotával bélelt párducbőr, amelyet az állat két mellső lábára erősített ezüst csattal (kétfejű sas, közepén a magyar címer) fogtak össze, a testőr bal válláról lógott alá. Az ezüstös kard ezüsttel kivarrott zöld szíjakon függött, bojtja arany sodrolatból készült. Zöld posztó alapú volt a tarsoly és a sabrak is, mindkettő gazdagon díszítve ezüst hímzéssel, és mindkettőn feltűnő helyen szerepelt az akkori közös címer. A lószerszám zöld színű bőr, rajta ezüst veretű rózsák és boglárok, a két kengyelszíj pedig veres bagaria (durva kikészítésű bőr). A főtisztek ruhája még pompásabb, hiszen a mentét rókatorok helyett nyuszt prémezte, zsinór helyett pedig dús ezüsthímzés díszítette a mentét és a dolmányt is. A testőr „úri szolgálaton kívül" - vagyis kimenője, szabadsága alatt -, bizonyára Budán is, gombos, „ezüst paszamántos" kamizolban (németes szabású, mellényszerű felsőruha), háromszögletű kalapban járt. Az öltözeten magyaros és németes jegyek keveredtek egymással. A sereg auditora (hadbírója), számtartója, chirurgusa (sebésze), továbbá a dobos, a trombitás, a tömlöctartó és az írnok viszont teljes egészében németes küllemű ruhát hordott, színe vörös, zöld hajtókával, ezüst gombokkal és paszománnyal, az írnokoké paszomány nélkül. A lovászoknak azonban huszáros ruhájuk volt: fehér tollas magyaros fekete süveg (klobuk), fehér zsinóros, fehér gombos, fekete prémes zöld mente, zöld, ujjas dolmány, fehér zsinóros „világos veres" nadrág, sárga öv és fekete csizma.

5 I. Ferenc József 1867-es koronázásának huszártiszti különítménye, az ideiglenes testőrség „ideiglenes egyenruhában" vonult ki. A tisztek piros atillát és nadrágot viseltek. Az atillát elöl - nyaktól derékig - sűrű ezüst zsinórozás borította, három gombsorral. A kézelőket sújtassál körbefogott, 26 mm széles ezüst paszomány díszítette. A nadrágra - vitézkötés gyanánt - ugyancsak paszomány került, s ezt is sujtás keretezte. Az egyéb ruhadarabok, kellékek - mint a kalpag, párducbőr, öv, tölténytáska - azonosak voltak az 1848 előttiekkel.

6 Az új, immár végleges egyenruhát 1869. január 25-én hagyta jóvá az uralkodó, amely kis változtatásokkal egészen 1918-ig érvényben maradt. A ruha lényegében az akkor divatos magyar tábornoki gálaegyenruha mintájára készült. Színe skarlátpiros, ezüst lánczsinórzattal, paszományozással, sujtásozással. A testőr tábornokok számára 59 mm, a tiszti rangúaknak 33 mm szélességű paszomány járt. Mentét csak a tábornok hordhatott, a tisztek - ha nagy gálában kellett kiállni, felvonulni - kacagányt vetettek a vállukra. Sárga csizma, zöld leffentyűs, arany vitézkötéses kalpag, ezüsttel kötegelt zöld zsinóröv, ezüstveretes, ezüstpaszományos zöld szíjon függő tölténytáska (közepén a magyar címerrel), ezüstveretes kard, skarlátparolis fehér körgallér: íme Ferenc József korának magyar testőrviselete. Ez volt az udvari szolgálati öltözet, amelyet többnyire persze Bécsben kellett hordani, ám Budán is nem kevésszer. 188