Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

;-i Fuchsthaller Alajos (1815-1863) Feszi Frigyes (1821-1884) rajzainak acélmetszetét készítette el (Buda az 1849. május 21-i ostrom után, lt. sz.: 79.418., 79.419.), ő volt az az építész, aki a lebombázott Vigadó helyére az újat tervezte. A képviselőház ülésterme vagy a pesti kereskedelmi csarnok ágyúzás utáni romjai lehangoló látványt nyújtanak e lapokon. Franz Kollarz (1829-1894) cseh származású bécsi művész - aki oly sok magyar témát ábrázolt élete során - nagyméretű litográfiájának felirata: „Budavár hősies bevétele dicső honvédeink által" (papír, lt. sz.: 4878.). A kompozíció nagyon hasonlít egészében és részleteiben egyaránt Pettenkofen litográfiájához. A különbség lényege nem az apróbb formai eltérésekben rejlik, hanem abban, hogy Pettenkofen kiváló művész volt, s az esemény legremekebb ábrázolását készítette el. Talán ezért is helyénvaló utolsóként e kőrajzot említeni. Kompozíciója remekül megoldott, a budai vár romos épületeit alulnézetből láthatjuk, jobboldalt, mintegy ellensúlyként, a füstön át tűnik elő a Gellérthegy, az előtérben az ostromlók apró figuráinak sokasága kapaszkodik fölfelé. Az ágyúzást kísérő por és füst módot ad arra, hogy a művész festői hatást keltve érzékeltesse az elmosódó tömegek mozgását. Nem véletlen, hogy a köztudatban Buda 1849. május 21-i ostromának képi megfogalmazását máig Pettenkofen litográfiája (lt. sz.: T.363.) jelenti. A budai várpalota ostromábrázolásainak legfontosabbjait végigtekintve sajátos utat járhattunk be, azt, amelyet a grafika műfaja is végigjárt négy évszázad alatt. Ez nemcsak a technika változását jelentette, hanem egyúttal az ábrázolástípus ikonográfiái-tartalmi átalakulását is. BEATRIX BASICS REPRESENTATIONS OF THE SIEGES OF BUDA CASTLE Summary Two important sieges of Buda castle could be mentioned represented by works of art. One is its recapture in 1686, the other is the 21st May, 1849 siege, an event of outstanding importance in the history of the 1848/49 revolution and War of Independence. The events of the 1686 siege were described in letters sent to the Venetian ambassadors of the Viennese court, and the representations most often show the final victorious attack in 2nd September, 1686. Graphic works were at that time usually not independent representations, but book-illustrations or leaflets with explanatory text placed below the engravings. A special type of landscapes, vedutas were also used for the representations of sieges, very often mixing the views of the different parts of the composition. From the point of the artistic value graphics showed a variety similar to their composition — they ranged from the simple military survey to baroque battle scenes. Although most of the works are contemporary pieces, 19th century historical painting discovered also the subject. Paintings and colour lithographs had —like historical works usually— special hints to the historical connections as well. The most famous large size work of Gyula Benczúr was made for the millenary celebrations of 1896 for example. The last famous siege of Buda castle took place in 21st May, 1849 and a lot of contemporary representations tried to show it. Many of them are illustrations or documentation of series, books, albums, newspapers and magazines. Besides representing the siege itself, different events connected with it were also subjects of the works. Some were showing events from Austrian viewpoint, others represented those proving Hungarian bravery. The group of these representations are however an important part of Hungarian history and art history as well.