Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Kubinyi András: Buda, Magyarország középkori fővárosa 11-22

tedeum után azonnal lakosztályába vezette. Elképzelhető, hogy a királyné már elfáradt vagy a havazás megnehezítette a lovaglást. A város körülutazására azonban mégis sor került. Ez néhány nappal a Nagyboldogasszony-templomban tartott egyházi esküvő után - és talán nem véletlenül -, a házasság elhalását követő napon történt. Forrásunk a következőt írja: „Utána kimentek a várból egy aranyos szánon, amelybe egy szép fehér ló volt fogva, és körülutaztak a városon".

41 Ne felejtsük el, hogy december vége volt! A közjogilag is fontos koronázás utáni bevonuláson kívül Európában

42 akár másutt és máskor is sor kerülhetett „entrée"-kra. A szokás megszabta ennek idejét és koreográfiáját, sőt a budai polgárok ebben játszott szerepét is. A Budai Jogkönyv 7. §-a a következőt írja elő. Ha a király háborúba ment vagy huzamosabb ideig az országon kívül tartózkodott és hazatért, akkor amint a városhoz közeledett, mindenkinek, férfinak és nőnek, fiatalnak és öregnek, valamennyi templom és kolostor teljes papságának körmenetben, a zászlókkal, szentséggel és égő gyertyákkal, tisztességesen öltözve eléje kell mennie. A bírónak és a tekintélyesebb polgároknak viszont eléje kell lovagolnia, „és kötelesek őt méltóan fogadni, és egészen a Várig (azaz a palotáig) kísérni, és ott vegyen tőle a városbíró alázatosan búcsút".

43 Mint láttuk, Beatrixtől, az új királynétői is a palota kapujánál vettek búcsút. A budai polgárság királyi bevonulásoknál játszott szerepe ugyanaz volt, mint más országok fővárosi polgárainak. Ezzel a közjogi szereppel függ össze valószínűleg, hogy a budai polgárok a székesfehérvári koronázásoknál is rendelkeztek jogokkal és kötelességekkel. A XV. század első felében keletkezett, már idézett Budai Jogkönyv 6. §-a előírja, hogy a király vagy a királyné koronázása alkalmával a városbíró több tanácsbelivel és tekintélyes polgárral, valamint kíséretükkel együtt utazzon Székesfehérvárra, és a koronázás idején ők őrizzék a koronázótemplom első kapuját. A koronázás után pedig kísérjék a királyt és a királynét a szállásukra.

44 A Budai Jogkönyv elején ez tehát mint a budai polgárok kötelessége van megszabva. A budaiak kapuőrző szerepét azonban még egyszer, a 166. §-ban is megemlítik, mégpedig mint jogukat, igaz, valamivel rövidebb formában: „.. .és a fehérvári Boldogasszony-templom első kapuját senki más se szállja meg, mint a budaiak, akik azt páncélosán őrizzék, amíg a koronázás be nem fejeződik".

45 A budaiak valóban gyakorolták is ezt a jogot, és hogy ez tényleges bizalmi feladat volt, igazolja a Beatrix királyné koronázásáról szóló leírás: „.. .a budaiak elfoglalták és megszállták a templomkaput, mert az ő szabadságuk, hogy valakit beengedjenek-e vagy sem a koronázásra".

46 Azaz: a főváros (most már nyugodtan mondhatjuk annak) polgárai voltak a székesfehérvári koronázás biztonságáért a felelősök! Részben ezzel áll kapcsolatban a budai polgárság szerepe a királyi kivonulásoknál. Erre jóval kevesebb adat maradt fenn, lényegében csak Mátyás esküvőjével kapcsolatban értesülünk róla egy külföldi követségi jelentésből. A király ugyanis nagy kísérettel indult Budáról Székesfehérvárra felesége fogadására és megkoronázására. Érdekes a zsidók szerepe. A király parancsára belovagoltak a belső várba, élükön Mendellel, a zsidók prefektusával, aki a kútnál beszédet is mondott. A követjelentés részletesen ismerteti a 31 lovasból álló zsidó küldöttség díszes ruházatát, ezüstös hosszú kardjukat. Ezután ült az uralkodó a lovára, hogy kíséretével kilovagoljon a palotából a zsidók után, Székesfehérvár felé. Forrásunk szükségesnek látta megjegyezni, hogy a zsidók más úton mentek Fehérvárra. A királyi kíséretből megemlíti a díszesen öltözött főpapokat és főurakat, valamint itt voltak a „budai városi polgárok, akik szintén díszesen [voltak öltözve]. Néhányan bársonyban és selyemben, a többiek ékesen páncélban, valamennyien strucctollal. Mindannyian a király előtt vonultak ki a városból."

47 A koreográfia ekkor is érvényesült. A zsidók fogadták az érkező királyi párt legelőször, s most is ők távoztak elsőként a palotából. A budai polgárok helye a menetben nem világos, csak annyi biztos, hogy a kíséret az uralkodó előtt hagyta el Budát. A díszpáncélba öltözött budaiak nyilván azok lehettek, akiknek majd a koronázótemplom kapuját kellett őriznie. A koronázás mellett a király temetése is fontos állami aktus volt, hiszen középkorban a király nyilvánosan halt meg, ahogy ezt egy francia történész leírta.

48 Noha a késő középkor legtöbb királyát Székesfehérvárott temették el, a halotti szertartáson Buda szintén szerepet kapott. Tanulságos I. Károly halála és temetése. Visegrádi rezidenciájában halt meg, először az ottani plébániatemplomban ravatalozták fel és siratták el. Innen Budára, az „igen híres városba" szállították hajón. Buda polgársága és papsága gyászruhában, sírva, körmenetben vonult eléje a Dunához. A városba - feltehetően a Boldogasszony-templomba - hozták fel a tetemet, és éjjel-nappal imádkoztak, zsoltárokat énekeltek felette. Csak harmadnap indult a temetési menet Székes17