Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT KATONAI ERŐDÍTMÉNY - Basics Betarix: A budai várpalota ostromainak ábrázolásai 169-184

ben gyakran másolták e lapját, amelynek sokszorosítója Elias Nessenthaler (1664-1714) augsburgi rézmetsző volt, számos magyar városkép kivitelezője. Carl Joseph Juvigny (műk.: XVII. század) amellett, hogy hadmérnök volt, az ostromban is részt vett, s rajzának metszője Matthias Greischer (7-1712) volt (lappangó vagy elveszett mű). Ez a lap ugyan nincs meg a Történelmi Képcsarnok gyűjteményében, de Greischernek egy másik lapja megvan (fecit et excudit; Buda ostroma, rézkarc, lt. sz.: T.l 177.), amelyen három nézetből láthatjuk a budai várat: a legnagyobb méretű alsó jeleneten a várostromot magát, az egyik kisebb felsőn a csapatok állásait, a másikon a vár alaprajzát. A metszet ily módon érdekes keveréke a csataképnek és a mérnöki felmérésnek. Nagyon sok mérnöki rajz, felmérés, alaprajz készült az 1686. szeptemberi ostromról, amelyeknek készítőit nem ismerjük, mint például a budai ostromművek alaprajzát bemutató lap esetében is (A budai ostromművek alaprajza, rézkarc, lt. sz.: T.3808.), ahol csak a szöveg nyelve alapján tételezhetjük fel, hogy mestere itáliai volt. Ezek azonban a hitelesség szempontjából kétségtelenül fontos, bár korántsem minden esetben megbízható müvek, a csatajelenetek barokk típusát alkalmazó grafikák legalább ilyen nagy számban keletkeztek. Arnoldo van Westerhout (1651-1725) antwerpeni festő és rézmetsző hosszabb ideig élt Prágában, majd Rómában, Budát azonban valószínűleg csak illusztrációkról ismerte. Az ostromot ábrázoló nagyméretű lapja közelebb áll a reneszánsz művészetében kialakult csatakép barokk változatához, mint a XVII. századi röplapokhoz, bár azok néhány jellegzetességét őrzi, mint például a jobb széleri megjelenő magyarázószöveg és a feliratok. A mester XI. Ince pápának ajánlotta művét. A két eredetileg összetartozó lap Rózsa Buda ostroma, 1686. Romeyn de Hooghe vegyes technikával (rézkarc és rézmetszet) készült műve. 174