Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

A budai klarisszák protocollumát Peck Antónia Jakobina főnöknő állíttatta össze 1748-ban.

74 Ez a jegyzőkönyv kisebb méretű, mint a nagyszombati klarisszáké,

75 de ismeretlen budai könyvkötőmestertől származó aranyozott bőrkötése ugyanolyan értékes remekmű.

76 A zárda történetét és a felvett tagok adatait (bár nem olyan részletesen, mint a nagyszombatiban) találjuk benne. A névtár rész a fogadalomtétel éve szerint sorolja fel az apácák nevét, korát, belépésének idejét. Csak azok a nővérek szerepelnek benne, akik 1748ban még éltek.

77 Nem vezették olyan pontosan, mint a nagyszombatiak, például nincs meg benne külön a halálozások időpontja és a hozományjegyzék. Felvétel a rendbe A klarisszák nagyon tudatosan válogattak a rendbe jelentkezők között. Elsődleges szempont volt, hogy a rendi szabályzataikban előírt „chorus tartást", vagyis a napi közös imákat és éneklést meg tudják tartani, valamint templomukban az énekes miséken az orgonajáték is biztosítva legyen. Akiarisszák tehát „kinézték maguknak" az alkalmas jelöltet, de emellett természetesen náluk is „működött" az ajánlási rendszer,

78 így valószínűleg Barkóczy Rozáliát rokoni ajánlásra - hétévesen! -, Andrássy Katalint pedig gróf Károlyi Sándorjavaslatára vették fel.

79 Fontosnak tartották, hogy népszerűek legyenek a polgárság körében. 1737-ben látott napvilágot a budai Nottenstein Nyomdában énekeskönyvük,

80 amelyről bátran feltételezhetjük, hogy a klarisszák kezdeményezésére a német nyelvű polgárság megnyerése érdekében jelent meg. A csak címlapján német, egyébként latin nyelvű kottás énekeskönyv címe: „Krisztus lelki mennyasszonyának eljegyzése és esküvője a Szent Klára-rendben. Az eljárás és mód arról, hogyan válhat a szabad királyi főváros és Buda várában Szent Klára Anyánk-rend tagjává egy áhítatos szűz, majd hogyan készítik fel a boldog halálra, és hogyan helyezik örök nyugalomra".

81 1719. október 12-én, Regensburgban szabályozta Keresztély Ágost esztergomi prímás a klarisszák felvételének módját.

82 Előírta, hogy az abbatissának a jelentkezőkről beszámolót kell készíteni, s hogy a fogadaA felvettek névsora. Részlet az 1748. évi budai klarissza protocollumból. BTMKiscelli Múzeum, lt. sz.: 13710. 142