Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)
A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160
£ dl ifit nítijany &#% \ 1/*ren Cíej f; «miirf iâ»n.iïïtVi it«hrJjlfi eut cCjfnü, felfc >0tr. **f*f -*&<&**>&** n,jß* »títtc*min*.,* ^venuiULtiÁ tért ingatlanukat, a Zaiger 44-45-46. sz. alatti telket, 31 a mai Úri utca nyugati oldalán. 32 A telekkönyvi átírás csak 1706-ban történt meg. 33 E telkeket a klarisszák majorsági udvarként használták rendjük feloszlatásáig, 1782-ig. 34 1718-ban a klarisszák - belátva, hogy Óbudára nem mehetnek - további ingatlanokat vásároltak a várban. Megvásároltak Johannes Georgius Reuter von Rittersheim (7-1709) örököseitől három házingatlant (Zaiger 61., 62., 63. számút), 35 ahol felépítették rendházukat és első templomukat 36 (ma Úri utca 49.). Az épület kiválasztása - ami szinte hihetetlen látatlanban történt. Erről Csáky Éva Franciska számolt be levelében gróf Károlyi Sándornak, a jótevő patrónusnak: „A mi régen óhajtott Franciscanus visitatorunk (ki is az Austriai Provinciából való), 37 már el érkjezvén, és sok nyomorúságunkat látván egy hétig való fáratságával már a Buday várossal nagy nehezen végezvén, el nyerte számunkra szabadságával edgyütt Raiterné házát, melly a magunk házával [az Úri utcában a karmelitáktól vett telkük] egy uccában vagyon, ide fel a várban [...] most is merő calastrom formának mongyák". 38 1719 őszén a klarisszák végre elfoglalhatták időközben felépített rendházukat. 1719. október 15-én felszentelték első templomukat, a szertartás ünnepet jelentett a város polgársága számára is. 39 Csáky Éva Franciska 40 1720-ban, az őt ért támadások miatt lemondott a főnöknői tisztségről. Minden idejét és erejét a pesti klarissza zárda alapítására fordította. Gróf Károlyi Sándor alapítványából a XVIII. század elején, a kortársak számára érthetetlen módon, birtokok nélkül alapította és építtette fel a pesti klarisszák zárdáját. Az átköltözés előtt, 1729. október 18-án a Budán maradó klarisszák egyezséget kötöttek a Pestre átköltözőkkel, hogy az elmenőknek nem lesznek további követeléseik, mivel a budai kolostor a pesti kolostor alapítására „4500 forintot költött". 41 1729. november 13-án a klarisszák közül négy nővér költözött át az új pesti zárdába, s megkezdte közösségi életét. 42 A budai klarisszák rendházának építése évtizedeken át tartott még, újabb s újabb telkek vásárlásával bővítették telektömbjüket. 43 *fà*™k etil. ^ajjMttny tá*4J fSyfi&^tZj^ Ai/ni fttimtlttAï'htfu e/'Kj, nem ira:/n ri (f 3 M Án, (tmt/tft.i) J&Jrrt r&ieiV*4<fJja*è IMUtn i*\rt JtfiA tvmet cytrte/mBhe^, 4*K r hU.<tiVmilh*X f^litlt^.rncatj a^nSÈitJ.t'n e'fs, rftUJkvm/t+n 'jfiivtUifZ: ft'aitUwjevv gißictiA'nt'fJ* en M tini JZ*» <ft'foiSAÄ*, ftaàu tuänt telten/* fiÁt'pJ» en *>/»./«<&'• ^ .1 /ht if êt> lev even ici* gtmd*t A.n* »*<t i\ . imna *y*»'*yet nâxeutp tevén ><«* qtmriit •>tjh*.nèije /&.mneAfii'ek}; ImptàS. t/ttbarn&tttájÁ Kása Jenő (1714-1783): A budai klarisszák története. Részlet a szerző munkájából. OSzK Kézirattár, Quart. Hung. 396. A klarisszák birtokigazgatása Akiarisszák mindennapi létének alapját birtokaik jövedelme jelentette, amely elegendő volt önmaguk fenntartására és részben építkezéseik fedezésére. 1714-ben a pozsonyi zárdában, a Pozsonyban maradók nevében az ottani főnöknő, Paulovics Cecília és a később Budára költöző apácák elöljárója, gróf Csáky Éva Franciska írásos egyezményt kötött a birtokok megosztásáról. A visszatérők, mint az óbudai apácák utódai, a birtokokból a következő elv alapján részesültek: „El válásunk és megh indulásunk elöt ugy edgyeztünk megh örökössen megunk közöt: hogy mivel eddigh az Ó Budai Boldogh Asszony Conventtye Jószághi e máy napigh a Pozsony Conventhez voltak applicalva s foghlalva Czegléd Városával edgyüt, Mindenestől azokat a jószágokat :/: ki vévén egyedül az itt közel a Pozsony vármegyében lévőket :/: a réghi Privilégias Levelek Szerént [...] akármely vármegyében 138
