Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Schwarcz Katalin: Mária Terézia látogatása a budai klarisszáknál 1751. augusztus 8-án. Függelék: Budai klarissza főnöknők és helyetteseik (1740-1751) 135-160

mára. A regula bevezető bullája Beáta Clara címmel valamennyi klarissza közösség számára előírta, hogy az „Ordo Sanctae Clarae" (Szent Klára-rend) nevet használják. Egyedülálló a szerzetesrendek történetében, hogy pápai bulla írja elő a rend számára is az alapítója nevének használatát.

17 Több klarissza közösség fogadta el ezt a regulát. Orbán pápa két lényegesen új elemet adott regulájában. Az első: a teljes szegénység helyett engedélyezi a közösségnek a birtokbírás lehetőségét, amelynek értelmében alamizsnagyűjtés helyett a birtokok jövedelme jelentheti evilági létének alapját; a birtok elfogadása lehetőséget teremt a közösségnek az elzárkózásra, a szemlélődő (kontemplativ) létforma teljes megélésére. A szigorú klauzúra (az alamizsnagyűjtést végző szolgáló nővérek sem mehettek ki)

18 új életformát teremtett. Orbán pápa regulájának másik új eleme: azáltal, hogy többé nem a ferencesek gyakorolják a jogi fennhatóságot a klarisszák fölött, hanem a bíboros protektor,

19 megváltoztatta a két rend viszonyát is az időközben beállt szemléletnek és gyakorlatnak megfelelően. A

IV. Orbán pápa reguláját követő klarisszákat urbanistáknak nevezik.

20 A rend szervezete: egymástól független, önálló monostorokból áll, az egyes rendházakat a főnöknő, az abbatissa irányítja. Mint a ferencesek második rendje, az ő lelki vezetésük alatt álltak. A rendnek története során sokféle ága szerveződött, attól függően, hogy melyik regulát követték az apácák. A hazai klarisszák a IV. Orbán pápa által kiadottat követték.

21 A középkortól kezdődően birtokokkal rendelkező, virágzó monostorokban éltek, Nagyszombat (1240—1782), Pozsony (1279-1782), Óbuda (1334— 1541), Várad (1338-1566), Patak (1390-1566) és Kolozsvár (XV. század eleje-1566) adott nekik otthont.

22 A középkori hazai apácaközösségek közül egyedül a klarisszák élték túl a török kort és a protestantizmus hódítását. Kihaltak a domonkos apácák, elenyésztek a virágzó premontrei zárdák, elpusztultak a harmadrendű beginák házai. Ám a klarisszák küzdöttek fennmaradásukért, erejük talán abban is kereshető, hogy rendalapítójuk az első nő volt, aki közösségének szabályzatot írt és példát mutatott.

23 A budai klarissza zárda (1714-1749) A Budára költöző nyolc klarissza nővér a pozsonyi közösségben is megőrzött óbudaiságuk tudatában telepedett a városba.

24 Költözésüket a Neoaquistica Comissio (Ujszerzeményi Bizottság) azért tartotta szükségesnek, mert ezáltal közelebb kerültek Buda környéki birtokaikhoz, amelyeknek régi birtokjogát megerősítették. E „visszatérésnek" történeti előzménye, hogy Buda 1541. évi elfoglalása előtt az óbudai klarisszák ingóságaikkal, kincseikkel és levéltárukkal egyetemben Pozsonyba menekültek, így közvetlenül Buda környékén lévő birtokaik török kézre jutottak. A pozsonyi klarisszák 1541 előtt meghaltak, az utolsó főnöknő az üres zárdát a város vezetésének adta át. Ezért az Óbudáról Pozsonyba költözött klarisszáknak 1543ban per útján vissza kellett szerezniük Pozsony városától az utolsó ottani főnöknő által a városnak átadott zárdát, hogy ott rendezkedhessenek be.

25 Vannak olyan nézetek, amelyek a klarisszák budavári megtelepedését azzal magyarázták, hogy a középkorban, a budai várban klarissza monostor állt.

26 Ezt a feltevést határozottan el kell vetnem. Az óbudai klarisszáknak, valamint a Nyulak szigetén élő domonkos apácáknak is voltak 1541 előtt a várban ingatlanjaik,

27 ott azonban klarissza monostor - ismereteim szerint - nem volt. A nővérek, gróf Csáky Éva Franciska „érdemtelen elöljáró" - ahogyan önmagát nevezte - vezetésével érkeztek 1714. november 19-én a budai várba. Öt éven át, 1719. október 15-ig bérelték a Schweidler-házat (ma Úri utca 38.).

28 Az épület akkor egyemeletes volt és alkalmas arra, hogy az apácák közössége - átmenetileg - az előírásosnak megfelelő szerzetesi életet éljen benne. Korábban a házat a jezsuiták bérelték, akik 12 tanuló szállását tudták ott biztosítani. Minden erőfeszítésük ellenére gróf Zichy Péter, „Óbuda örökös földesura" nem járult hozzá a rokon Csáky Éva Franciska „óbudai abbatissa"

29 kérésének teljesítéséhez, hogy régi monostoruk helyét Óbudán elfoglalhassák.

30 A pozsonyi klarisszák már 1699-ben vásároltak telket a budai várban. A karmeliták adták el 1350 forin137