Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEREPE - Beke Margit: A királyi palota egyháztörténeti vonatkozásai a XVIII. században 125-134

(1729-1810), a bécsi Képzőművészeti Akadémia professzorának Golgota című négyalakos alkotása.

7 Ezen kívül négy mellékoltár ékesítette a kápolnát, közülük a Szent István-oltárképet Fischer alkotta, míg a Szent Zsigmond-, Szeplőtelen fogantatás- és Szent József-oltárkép Carl Auerbach (1738-1786/88 körül) mester kezéből került ki 1766-69 között.

8 Fényes ünnepség zajlott le az építkezés befejezése után, mikor a királynő névnapján, 1769. október 15én felszentelték a kápolnát,

9 s Mária Teréziát a palotát építő Grassalkovich Antal gróf képviselte. A kápolna szentelését az üresen álló esztergomi érseki szék miatt Migazzi Kristóf bíboros, bécsi érsek, váci püspök végezte, a latin nyelvű szentbeszédet pedig P. Benkő Miklós tartotta. A szertartáson szentelték fel az oltárokat is, egy-egy oltár több védőszentet kapott. A templom titulusa Szent Zsigmond lett. A főoltárt Szűz Mária, Szent Ferenc és Szent Teréz - az uralkodópár védőszentjei - tiszteletére szentelték. A Szeplőtelen fogantatás-oltára Szent József és Lipót, a Szent József-oltára Szent Ferdinánd és Miksa, a Szent Zsigmond-oltára Borromaei Károly, Páduai Antal, Anna, Krisztina, Amália és Erzsébet - a fejedelmi pár akkor élő tíz gyermekének védőszentjei - tiszteletére lettek felszentelve. A Szent István-oltárt Nepomuki Szent János, Szent Kristóf (Migazzi védőszentje), továbbá szent királyaink, István, Imre és László oltalmára bízták. A lebontott középkori Szent Zsigmond-kápolnából a harangot, az orgonát és néhány padot átvitték az új templom kápolnájába. A kápolna bejárata fölött őrizték a XVIII. század végén a koronázási jelvényeket. A templomhoz kezdettől fogva kripta is tartozott, a földszinten pedig, a templom főoltára mögött kis halottaskamrát képeztek ki, mellette alakították ki a sekrestyét. A templomban harangtorony nem, két harang mégis volt, a nagyobb 200 font súlyú, „Johann Nuspiekher IHS" felirattal, a kisebb 100 fontos, „Johann Bruner goss mich in Ofen 1769" felirattal.

10 A felszentelt kápolnában azonban ezután sem volt rendszeresen istentisztelet. Affolter Péter, a vár prefektusa Mayer Ádám közvetítésével a királynőtől kért miseruhát, azután egy karmelita atya tartott időnként misét a kápolnában." Később szent edényekről és más, a szertartáshoz szükséges felszerelésről a királynő gondoskodott. A Szent Zsigmond-i prépostok is gyarapították a kápolna kincseit. A palotakápolna papsággal való ellátására vonatkozóan a királynőnek eredetileg nem voltak pontos elképzelései. Amikor vejét, Albertet helytartóként feleségével, Krisztina főhercegnővel 1766-ban Budára küldte, velük érkezett Bécsből három udvari káplán, amikor pedig Pozsonyba távoztak, valószínűleg magukkal vitték a káplánokat is. Bár a palota és a kápolna készen állt, sohasem vált királyi lakhellyé, így az üresen álló épületben lakókról és azok lelki ellátásáról gondoskodni kellett. A várkápolna egyháztörténetébe itt kapcsolódik be a budai Szent Zsigmond-prépostság, továbbá a préposti címet elnyerő csillagkeresztes lovagrend, illetve az angolkisasszonyok megtelepedése. A középkori eredetű Szent Zsigmond-prépostság romokban heverő templomát és lakhelyét 1698-ban Putanich Márton János esztergomi kanonok mint prépost igyekezett helyreállítani.

12 A templom helyén, a romok közt kisebb kápolnát emelt Szent Zsigmond tiszteletére - melyet később csatlakoztatni kívánt a felépítendő templomhoz - és istentiszteletet tartott benne. Egy tűzvész azonban 1715-ben elpusztította a kápolnát, ezt Putanich újra fölépítette, és amikor 1723-ban lőporrobbanás következtében ismét leégett, tornya ledőlt, a helyreállítást már utódja, az 1720-ban kinevezett prépost, Götzel Ferenc csillagkeresztes lovagrendi pap irányította Pozsonyból. Ettől kezdve a Pozsonyban lakó csillagkeresztes lovagok elöljárója külön kinevezéssel, de megkapta a Szent Zsigmond-i préposti címet, ekkor azonban még nem költöztek Budára. A préposti kápolnának 1732-ben két oltára volt és orgonával is rendelkezett, ehhez később, 1756-ig még egy oltárt építettek. Ekkor istentiszteletet csak vasár- és ünnepnapok alkalmával tartottak, amelyért maga a prépost fizetett.

13 Tekintsük át azt a folyamatot, hogyan jutottak a csillagkeresztes lovagrend

14 tagjai a palotakápolna papjai sorába, hogy e szerepet egészen a XIX. század végéig betöltsék. A középkori eredetű német lovagrendet több elnevezéssel illették, „csillagos", „csillagkeresztes", „vörös csillagkeresztes" változatot jelölnek a források. Az ispotályos rend prágai letelepítésében III. Béla király leánya, Konstancia és Ágnes nevű unokája 126