Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Kubinyi András: Buda, Magyarország középkori fővárosa 11-22

KUBINYI ANDRÁS BUDA, MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI FŐVÁROSA A „főváros" kérdésnek hatalmas irodalma van. A téma tanulmányozásakor figyelembe kell még vennünk a „székváros", a rezidencia fogalmát, amellyel az elmúlt másfél évtizedben a nemzetközi tudomány szintén sokat foglalkozott. A két fogalom ugyan gyakran fedi egymást, de nem mindig, így megkülönböztetendő egymástól.

1 Az újabb magyar történetírás arra mutatott rá, hogy a magyar államalapítást követő időben a fővárosi jelleg egy, az „ország közepének" (medium regni) nevezett tájegységben összpontosult, s az ennek a szélét képező három város, Esztergom, Székesfehérvár és Óbuda között oszlott meg. A központ Óbudáról Budára helyezése után is maradtak bizonyos fővárosi funkciók a másik két városban: Esztergomban székelt az érsek, aki a középkor végén Magyarország prímása volt, és „született" pápai követ, Székesfehérvár pedig a koronázó- és királyi temetkezőváros maradt.

2 A magyar „medium regni" tájegység jelentőségét a nemzetközi szakirodalom is felismerte.

3 Mint ismeretes, Buda csak a XV. század elején vált véglegesen (a török hódításig) királyi rezidenciává, ezért kérdéses, hogy milyen mértékben beszélhetünk addig róla mint fővárosról.

4 Jelen tanulmányomban a fővárosi jellegre vonatkozó utalásokból - amelyek különösen bizonyos fontos események alkalmából mutatkoznak meg -, valamint a budai polgárság önértékelésből indulok ki, hogy a végén választ adhassak a fenti kérdésre. A XIV. század elején Buda kétségkívül székvárosként fordul elő a forrásokban. Az Anonymi Descriptio Europae Orientalis című forrás 1308-ban Budát Magyarország székvárosának és az egész ország legnagyobb városának nevezte.

5 Ugyanebben az évben I. Károly arról írt, hogy az ország kormányzását átvéve fővárosába, Budára jött főpapjaival és báróival együtt.

6 A két adat nem egészen ugyanazt jelenti. Feltűnő, hogy a külföldi forrás nem „sedes regis"-nek vagy „regia"-nak, tehát nem királyi székhelynek, hanem az ország „székének" nevezi Budát. Más a probléma a „civitas principalis" kifejezéssel, amit valóban fordíthatunk fővárosnak. Csakhogy ez csupán egy városkategória, ahogy ez az 1405-ös városi dekrétumból is kiderül, amely megemlíti a „civitates principaliores"-eket, azaz a „főbb" városokat.

7 Ez a városkategória megIV. Béla király 1255. évi oklevelében említi először, hogy a „pesti hegy"-nek nevezett Budán erődített várost, castrumetf (várat) alapított. CJU^.wtr« >~ÉM* \jm Ln&at *$>Mm*t« t«&* ^R íW «J«we Mmt fen—aw. LunMtff <*f£ ««M« tj/M vtJtftlLm »mm «ipmt*» pyrtt« <jhwa«wf q&m*^J>jv*mr m^am* ?Mfw4 J» ««Arai «tmme Ím ,£* &**• Jar U«r £ M\* «**r JuAjJ-^ «pMitr ytít ÍI<1|JI* cnjnmbí gyr» Uimjaru» xtttptr Jafttttt tíarihawr -«t^nnâwu ftiymwni éaiütumnt Jr Muf tuwj mtrr .\L\ cjjU \CmUm v^t j^ná tn mrnm -ß4**& *4** 'f^** ***** P*»w WftrtM n£m 11