Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001)

A BUDAI KIRÁLYI VÁR ÉS A VÁRNEGYED MINT POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KORMÁNYZATI KÖZPONT - Ujváry Gábor: A budai királyi palota a "neobarokk társadalomban" : a palota és a nagypolitika a két világháború között 105-124

az egybegyűlt ifjúságnak, hangoztatva, hogy egységben, összetartva, a szétbontás kísérleteit elhárítva, tartsanak ki a nemzet szolgálatában. Zúgó éljenzéssel köszönte meg az ifjúság a Kormányzó szavait, majd megkezdődött a több ezer főnyi ifjúság díszfelvonulása a kormányzói erkély előtt."

16 Rengeteg napilapból, egyetemi folyóiratból idézhetném még a hasonló megnyilatkozások hosszú sorát: köteteket lehetne megtölteni ezekkel a kissé dagályos, de a kor és ezeknek az egyesületeknek a szelleméhez nagyon is illő leírásokkal. Részben a palotához kapcsolódtak, hiszen a hozzá csatlakozó királyi Szent István-kápolnából, a „nemzet templomából" - amelynek kriptájában volt a főhercegi vagy másik nevén nádori sírbolt, és ahol a Szent Jobbot őrizték

17 - indultak és ide tértek vissza az augusztus 20-i körmenetek. Ezek résztvevői társadalmi rangjuk alapján, szigorúan meghatározott rendben követték egymást.

18 A palotában, a krisztinavárosi szárnyban a második emeleten rendezték be a „Koronahelyiség"-et is. Itt őrizték kettős ládában a magyar Szent Koronát, a koronázási palástot, a buzogány alakú királyi kormánypálcát, az országalmát és a kardot. 1938. augusztus 16—17-én, a Szent István országos emlékév ünnepségeinek betetőzéseként a fehér márvány teremben a nagyközönség számára közszemlére tették a páratlan értékű műtárgyegyüttest.

19-Szent István napjának hetében mélységes megindultsággal, áhítatos, hódolatos érzéssel százezrek zarándokoltak el a [...] Szent Koronához. [...] A szent ereklye kilépett a királyi palota páncélpincéjéből, a jól elzárt, lepecsételt és féltve őrzött vasládából, és a napfényen újra felragyogott a mi legdrágább nemzeti kincsünk, amely láthatatlanul pihent ott több mint két évtizeden át" - lelkendezett egy újságíró.

20 A palota dunai szárnyát nemcsak ez alkalommal nyitották meg a nagyközönség előtt, az máskor is látogatható volt.

21 A palotához és korszakot jelképező főméltóságú lakójához tehát a „nemzeti" vagy „szegedi" és a „keresztény" gondolattal kapcsolatos, a rendszer támogatását, a mellette való kiállást jelképező és biztosító események kötődtek. így a palotának a hatalom „imázsteremtésében" fontos helye, az épületben is megtestesülő neobarokk szellemnek pedig komoly legitimációs szerepe volt. Gondoljunk csak a Szent Jobbra és vele együtt a korszak politikai törekvéseit eszmeileg alátámasztó - az újságcikkektől a komoly történeti összefoglalásokig mindenütt megjelenő és bőségesen dokumentálható - Szent István-kultuszra, illetve a virágkorát élő Szent Korona-tanra. Vagy akár a palota termeire, melyek Szent Istvánról, Hunyadi Mátyásról, Erzsébet királynéról, a Habsburgokról kapták nevüket. A külső és a belső díszítésekre, a műtárgyakra, a festményekre. Éppen a krisztinavárosi szárny középrizalitja előtt, egy hatoszlopos kolonnád tetején hat posztamensen álló allegorikus nőszoborra: Magyarország, Erdély, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Fiume megszemélyesítőjére.

22 Az épület és berendezésének nagy része az 1905-ben befejeződött átalakítások következtében nyerte el formáját és képét, ám az akkor még egyértelmű jelentéssel bíró, hozzákapcsolódó dolgok a két világháború között szimbolikussá váltak. Szinte minden a dicsőséges múltra emlékeztetett: az állandóan erre hivatkozó hatalom aktuális politikai törekvéseinek kifejezésére a palota kiváló alkalmat és helyszínt adott. Ezért vált a politika és a közigazgatás tényleges, a korszakot jellemző eszmeiségnek pedig szimbolikus központjává éppen ez az épület 1920 és 1944 között. Bár a törvényhozás helyszíne a Parlament volt, a bel- és a külpolitika irányvonalát a várpalotában - részben pedig a mellette lévő Sándor-palotában - határozták meg. A kormányzó államfőként is komoly befolyással rendelkezett a végrehajtó hatalom irányában. A palotában élte át az ellenforradalmi rendszer fennmaradását is erősen veszélyeztető vállalkozást, IV. Károly első visszatérési kísérletét, itt tárgyalt a volt uralkodóval.

23 Itt kérte fel a kiszemelt miniszterelnököket a kormány megalakítására, a kormányprogram kidolgozására. Az új kormányok itt tették le az esküt, itt mutatkoztak be a sajtó képviselőinek. Néha itt tartották a minisztertanács és mindig itt a koronatanács üléseit. Itt alapították meg a hatalom egyik legfőbb támaszának gondolt vitézi rendet: 1921. május 22-én a várkápolnában volt a törzskapitányok eskütétele, ugyanezen esztendő augusztus 21-én pedig a Várkertben került sor az első ünnepélyes avatásra. (Ezt követően ennek helyszíne a Margitsziget lett, 1930 tavaszán azonban még egy zártkörű vitézi pótavatás volt a vár udvarán.)

24 Horthy többnyire itt fogadta kihallgatáson a minisztereket, a vezető politikusokat, az egyházi méltóságokat, a különböző küldöttségeket, valamint - mivel jogköréből adódóan ő képviselte Magyarországot nemzetközi 110