Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI - Szabó László: "Hídjai éltetik az ország fővárosát..." 67-85

Az ESKÜ TÉRI - ERZSÉBET HÍD Az Eskü téri híd előkészítése idején zajlott vita eredményeként született a határozat: a Belvárosi templom a helyén marad, a hídra vezető útnak meg kell kerülnie tömbjét. A „kábelkérdés" is eldőlt: a magyarországi vasipar még nem gyártott felhasználható kábelt. Ennek külföldi vásárlása aránytalanul drágává tette volna az építést. A lehetőségeket figyelembe véve lánchíd tervezése mellett döntött a Minisztérium. A statikai részletterveket dr. Gállik István és Beké József készítették. Az építészeti kialakítás Nagy Virgilre várt. A gyártási tervek a MÁVAG hídosztályán Jurkinyi Jenő vezetésével készültek. Az alépítményi terveket Gruber Antal és Pischinger Gyula készítette. A szerkezet gyártását és a helyszíni szerelést Seefehlner Gyula, a MÁVAG gyárfőnöke, Gottlieb Ferenc, a MÁV Hídosztály főnöke és Fleischmann Győző, a Diósgyőri Vasmű vezetője irányította. Az alépítményi szerkezetek építését 1898 februárjában kezdték meg a Zsigmondy Béla Rt., a Gross E. és Társa, valamint a Fischer Henrik-féle cégek. A hídfőkben a kétoldali horgonykamrák különálló építményei aszfalt szigetelőszőnyegre kerültek. A földkiemelés és a betonozás vasszerkezetű süllyesztőszekrények védelmében történt. A Kherndl professzor által kidolgozott merevítőtartó-elmélet alapján kiemelkedő értékű szerkezet született. Ekkor alkalmazták először az ingás alátámasztást a merevítőtartó és a pilon kapcsolatában. Az ünnepélyes átadás 1903. október 10-én történt meg. Az 1910-es évek során a villamosvasúti pályát helyezték el, ekkor még a gyalogjárda mellé. A kezdetben alsóvezetékes pályát 1927-ben építették át felsővezetékes rendszerűvé. A híd 1945. január 18-án esett áldozatul... A budai oldalon a láncok elszakadtak, a kapuzat befordult a Dunába, magával vive a meder fölötti acélszerkezetet is. A pesti pilon és a parti láncszakasz állva maradt. A Lánchíd építéséhez felhasznált fontosabb építőanyagok és szerkezeti elemek eredete építőanyag, szerkezet forrás, eredet, gyártó cég homokkő Sóskút, Vác; gránit Mauthausen; mészmárga ebből cement Beocsin, kolostor; saját égető és őrlő a budai munkatéren; tégla 13-14 frt/1000 db - Pest: Steinberger és Lechner, - Buda; Csekő és Christen; agyag(alapozás, zárógát) Óbuda, Soroksár facölöpök, 40-80 láb, kb. 7000 db, - tölgyfa - fenyő - vörösfenyő Szlavónia, Bajorország, Stájerország, vas - öntött cölöpsaruk, gyí a zárógát kapui - kovácsolt láncok, kb. 42 000 mázsa - hengerszekér, saruk - láncemelő csörlők - öntött kereszttartók - horgonysaruk - öntött korlát-elemek írűk -Dernő, Andrássy-uradalom, - Stájerország, Krieglach; Anglia, Howard and Ravenhill; Anglia, Hunter and English; Anglia, Harwey; - Pest, Vasöntő és Gépgyár, - DernŐ, Andrássy-uradalom; Bécs, Norris; Buda, Ganz-ömtöde 80