Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Buzinkay Géza: Az első konferencia után : zárszó 330
ZÁRSZÓ: AZ ELSŐ KONFERENCIA UTÁN CLOSING REMARKS: AFTER THE FIRST CONFERENCE Budapest egyesítésének 125. évfordulója alkalmával, 1998. november 18-án rendeztük meg a Budapesti Történeti Múzeum várostörténeti konferenicáját URBANIZÁCIÓ A DUALIZMUS KORÁBAN címmel. Az ülés eltervezésekor több cél lebegett szemünk előtt: a várostörténeti kutatások szemléjét kívántuk megrendezni; a közgyűjtemények munkatársainak akartunk tudományos fórumot biztosítani; reménykedtünk abban, hogy újfajta forrásanyagok alapján készült előadásokkal az elméleti, akadémikus jellegű várostörténeti kutatások számára is újat tudunk nyújtani; és végül abban bíztunk, hogy sikerül megalapoznunk a várostörténeti kutatások és viták rendszeresen sorra kerülő fórumát. A Vármúzeum épületében a Királypince adott otthont a tömör, intenzív és sikeres tudományos ülésnek, amelyen két szekcióban - A VÁROSI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI ÉS SZÍNTEREI címmel Gyáni Gábor elnökletével, és A POLGÁROK ÉS A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE címmel Sármány Parsons Ilona elnökletével - tizennyolc előadás hangzott el mintegy hatvan hallgató jelenlétében. Kevés kivétellel ezeknek az előadásoknak a dolgozattá formált változatát adjuk most közre. Nem egy esetben kiegészített illetve átdolgozott formában születtek meg a dolgozatok, ezenkívül sajnos három kitűnő előadás dolgozat-változata nem készült el, viszont Sármány-Parsons Ilona szekcióelnökként egy fontos témakörrel kiegészítette az elhangzottakat - ami együtt indokolja, hogy most a közléskor nem ragaszkodtunk az előadások eredeti sorrendjéhez, hanem megírt formájuk kapcsolódási pontjait tekintettük a rendező elvnek. A konferencia egyik izgalmas, újszerű megközelítést igérő előadása a városi infrastruktúra és a háztartási infrastruktúra kialakulásáról és viszonyáról szólt volna, s aki elkezdett dolgozni rajta, várostörténeti, társadalom- és művelődéstörténeti kutatásaink iskolateremtő egyénisége, Hanák Péter akadémikus volt. Előadását már nem tarthatta meg; váratlan halála miatt már csak emléke előtt tiszteleghettünk. Sokrétű tudása, vonzó tanáregyénisége és inspiráló ereje ebben a körben különösen hiányzik: többen mesterünket tiszteltük benne. Azzal, hogy a konferencia szakmai eredményeit e kötettel közzétesszük, reméljük, hogy utat nyitunk további sikeres konferenciák számára, amelyek tudományos érdemeik mellett közgyűjteményeink műtárgyaira, emlékanyagára is felhívják a figyelmet mint a történeti kutatások forrásanyagára; s megjelenik az igényünk arra, hogy Budapest mellett a Kárpát-medence városainak történeti kérdéseivel is foglalkozzunk. BUZINKAY GÉZA 330
