Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Vigh Annamária: Reggeli, ebéd, vacsora a Koronaherceg utcában 319-329

szülők ilyen jellegű ünnepeit, a gyermekek és családtagok születésnapjai, vallási ünnepek). Ezeken a napokon gyakori a cukrászdából hozott sütemény, a fagylalt, a minyon és különlegesebb alapanyagokból is főznek. Az 1882—1884-es naplók, mint láttuk, rendkívül megnövekedett húsfogyasztást jeleznek, amely összefügg a baráti társaságok számára adott vacsorák és „díszebédek" számának ugrásszerű növekedésével. A pörkölt új ételként jelenik meg az 1880-as évek ételsoraiban. A halak közül egyre gyakoribb az angolna, havonta többször fogyasztanak kaviárt, tengeri rákot és böjti ételnek is alkalmas belsőségeket. A vadhúsok csak kivételes alkalmakkor, valamelyik rokon megrendelésére kerülnek asztalra. A kenyér igen sok fajtáját fogyasztják. A tipikus reggeli a kifli és a kalács. Külön süttetik a kenyeret. A kelt tészták étrendi aránya igen magas. Februárban többször is készítenek farsangi fánkot. Ez még ünnepi ebédül is szolgál. Az ún. olasz tészták közül a makarónit vásárolják a fűszerestől, míg az egyéb kifőzendő tésztákhoz házi beszerzéssel (a „tésztás" révén) jutnak hozzá.

13 A gyümölcsök minden évszakban kiemelt helyet foglalnak el a család táplálkozásában. Már az 1870es évek kiadásai igen sok narancsot jeleznek, de a 80-as évektől a nyári gyümölcsszezonig, illetve ősszel is állandóan fogyasztják. A szőlő és a citrom is jelen van a táplálkozásban. Almavásárlást csak 1882—1884es beírások jeleznek. Ekkor darabszámra vették az almát és a körtét (100 darabot). A befőzések már az első, az 1875-ös évtől kezdve megjelennek a beírásokban. Valamennyi idénygyümölcs eltevésére sor kerül. Jellemző, a dinnye rendkívüli népszerűsége, amellyel szinte valamennyi nyári gyümölcsöt felülmúl. A zöldségfélék beszerzése az előbbiek után a vártnál kisebb arányú. A burgonyán kívül, melyből keveset fogyasztanak,'" a saláta, a karfiol, a spárga gyakori táplálék. A hüvelyesek szinte hiányoznak a táplálékok közül. A fogyasztott italok tekintetében elsősorban kávét,

17 illetve bort és sört isznak. 1882-től a szódavíz is megjelenik a kiadásokban. Az áttekintett háztartási naplók egyértelműen jelzik, hogy a család kiegyensúlyozott jómódban él, de gazdálkodását szigorú normák és kötelezettségek szabályozzák. A házi gazda-asszony komolyan és felelősségteljesen végzi feladatát, komolyan véve a korabeli családi életre felkészítő kézikönyv útmutatásait: „Mint házi asszonynak a háztartás legyen fő gondod. Amit férjed beszerez, azt ügyes kezekkel rendezd. Légy takarékos. Nem ellenzem, hogy vagyonod gyarapítására ügyelj, csak ebben se igazság se szeretet csorbát [ne szenvedjen] ... /4 szélsőségeket kerüld, a középúton járj."

I!i Egyetlen család háztartási naplóinak elemzéséből természetesen csak részkövetkeztetések vonhatók le, de ezek is bizonyítják azt a meggyőződésünket, hogy a forrástípus igen gazdag kutatási lehetőségeket rejt magában. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően szükséges lenne a különböző adattárakban megbúvó naplók egységes rendszerű feldolgozása. E feltáró munka segítségével, figyelemmel a néprajzi kutatásokban már régóta folyó ilyen irányú vizsgálatokra, átfogó és igen hiteles képet kaphatnánk többek között a városi népesség egyes csoportjainak táplálkozási szokásairól, a fogyasztott táplálék összetételéről, az élelmiszerre fordított kiadások mértékéről. Reményeink szerint jelen elemzésünk is hozzájárul a kutatások minél előbbi megindulásához. JEGYZETEK 1. Histoire de la consommation. Contribution á l'histoire de la consommation alimentaire du 14e au 19

e siècle. 402-631. Annales, Dossier, mars-juin 1975. A témakörre vonatkozó átfogó bibliográfiát közli: Massimo MONTINARI: Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Atlantisz kiadó, Budapest, 1996, 203-212. A továbiakban: MONTINARI 1996. A lengyel kutatási eredményekről: Andrej WYCZANSKI: Quelques résultats de recherches sur la consommation alimentaire en Pologne au 1

6

e siècle. 2. KISBÁN Eszter: Korszakok és fordulópontok a táplálkozási szokások történetében Európában. Ethnographia XCV (1984)3.384-385. 3. MONTINARI 1996. 181-182. 4. MONTINARI 1996. 186-187. 5. A rendelkezésre álló forrásanyagról 1. MOHAY Tamás: Egy naplóíró parasztember Nagy Sándor élete és gazdálkodása a 328