Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban
A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - F. Dózsa Katalin: A társasági élet szerepe a XIX. században Budapest világvárossá válásában 303-318
ahol a különféle rétegekből származó polgár és nemesember együtt töltheti idejét. Ezzel szemben viszont a század utolsó harmadában a Nemzeti Kaszinó kifejezetten az arisztokrácia találkozóhelye. A dzsentrik az Országos Kaszinóba, a polgárok a Lipótvárosi Kaszinóba járnak. A képviselők pártállástól függően választhatnak a Szabadelvű, a Függetlenségi vagy az Egyesült Ellenzéki párt klubja között. Minden kerületnek, szakmának megvan a maga egylete, klubhelyisége. A budapesti címjegyzék 1880-ban M 36 társasegyletet sorol fel, 1890-ben 101-et! A már ismertetettek mellett a budaiaknak négy, a VI. kerületieknek két egyletük van. Többek között Tiszti Kaszinó, Iparosok Köre, Kereskedő Ifjak Társasköre, a Fővárosi Mészárosok és Kereskedők köre, írók, Művészek Társasága várja az urakat. Az egyletek, kaszinók ugyanis általában a férfiak találkozóhelyei, mint a Budapest életére a múlt század végén annyira jellemző kávéház is. Néhány kávéházba, mint a Kuglerbe, Erzsébet kioszkba vagy az Orczyba járnak ún. tisztességes nők is, de a többi helyre a jó hírükre kényes úri hölgyek nem teszik be a lábukat. De a hölgyek is alapítanak egyleteket. Ezek egyrészt a nőemancipációs mozgalmak kiindulóhelyei, mint pl. a Veres Pálné elnökletével működő Nőképzőegylet, amely a nőképzést, illetve a rászoruló nők oktatását és elhelyezését pártolja. Másrészt viszont olyan jótékonysági egyletek, amelyeken a különböző társasági rétegekhez tartozó, társaságilag egymástól egyre szigorúbban elkülönülő jómódú hölgyek találkozhatnak. Az arisztokrata hölgyek vonzzák a gazdag polgárasszonyokat, akik így szívesebben áldoznak a jótékony célokra. Kísérletek történnek a párizsi típusú szalonélet meghonosítására is. Pulszky Ferenc szalonjába az arisztokrácia és a művészeti élet jelesei gyülekeznek, és sok fontos döntés születik meg ott. Híres irodalmi szalont vezetnek a Wohl testvérek, Janka és Stephanie. A két jó nevű írónőnek állandó vendége Liszt Ferenc, Beöthy Zsolt, Szász Károly, Zala György, Stróbl Alajos, Arany Lászlóné, a Teleki grófnék stb. Később a Feszty-szalon igyekszik hasonló szerepet betölteni, annál is inkább, mert mindig ott üldögél az nagy öreg mesemondó, Jókai Mór is. Ezek a szalonok azonban nem képesek utánzásra alkalmas mintát adni, alig kapnak nyilvánosságot, és a város fejlődésére sem tudnak komoly hatást gyakorolni. BUDAPEST ÉS A TÁRSASÁGI ÉLET A látványos társasági élethez tágas, elegáns külső és belső terek szükségesek - szalonok, fogadótermek, tánctermek -, ezért mind nagyobb paloták és nyilvános szórakozásra alkalmas épületek vigadó, szálloda, étterem, kávéház - épülnek, korzóra alkalmas széles utak és terek, amelyekhez igyekeznek igazodni a kereskedelmi központok, boltok, áruházak. így válik a város fejlődése párhuzamossá a társasági élet bővülésével. De a hatás fordított is, megépül egy új helyiség, út, s az válik a legfelkapottabbá, amíg egy újabb le nem pipálja. Sok mindent jobban meg is érthetünk, ha ismerjük, hogy az elit, illetve az őket utánzó középosztály mit kíván attól a várostól, amelyben él. Érthető, hogy a Váci utcát elsők között aszfaltozzák. Hasonlóképpen 1871-ben a Duna-parti korzót, a Ferenc József rakpartot ellátják „asphalt járdával, fasorral, a Stein és Heinrich házak előtt parkokkal.. ." 7() . Még az is sajátos értelmet nyer, hogy miért építenek az Erzsébet téren egy reprezentatív kioszkot, ha tudjuk, hogy ott gyülekeznek a város polgárai szép tavaszi napokon. A szűk Király utca helyett szükség van egy olyan széles útra, amelyen az elegáns kocsik és lovasok a Városliget felé vágtathatnak. Ezért magától értetődő a kortársak számára a tulajdonképpen városépítészetileg sehonnan sehova tartó elegáns Sugár út igénye, s a reprezentatív Operaház elhelyezése a nagyon rossz hírű Hermina téren. A Sugár út addig nem értékes első része megnemesedik, nem csak az Ybl-palota szépsége révén, de ott zajlik a társasági élet egyik legfontosabb eseménye is. Ha a kultúra az elegáns világ életformája (ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy értik és 314
