Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Gergely Katalin: Lakóhely és életminőség a századfordulón 295-301

JEGYZETEK 1. KÖRMÖCZ1 Katalin: A fővárosi lakáshelyzet és a „Wekerle" állami munkáslakótelep. Folia Historica 1980-1981, 123. 2. FERENCZI Imre: A munkáslakás-kérdés különös tekintettel Budapestre. Budapest, 1906 és THIRRING Gusztáv: Budapest lakásviszonyai új világításban, az 1906. évi népszámlálás eredményei alapján. Fővárosi Közlemények a statisztika köréből. Budapest, 1907. 3. THIRRING Gusztáv: Városainak népességének alakulása 1787-1910. Városi Szemle 1911. júl.-aug. és dr. PIKLER Gyula: Az 1911. évi budapesti lakásszámlálás főbb eredményei. Városi Szemle 1911. szept.-dec. 577-609., 687-715. 4. BÁRCZY István: Előterjesztés a Tanácshoz a fővárosi lakásviszonyok javítása tárgyában. Főv. Közi. (1909. márc). 26. melléklet és FERENCZI Imre: Községi lakáspolitika és lakásügyi intézmények. Budapest, 1910, 10. 5. FERENCZI Imre: i. m. 1906, 13. 6. KABDEBÓ Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskolaépítkezései. A Magyar Építőművészet külön füzete. Budapest, 1913, 5-7., 23-24. 7. SZELÉNYI Iván: Urbanizáció és az életmód alakulása Budapesten. Tanulmányok Budapest Múltjából, XX., Budapest, 1974, 230. 8. A kislakásos telepet kutatta és feldolgozta GERELY Katalin A „telepi" életforma és értékrend néhány jellegzetes vonása című tanulmányában. In: Értékek és változások II. Budapest, 1987, 179-197. 9. A kolóniáról alapos és részletes tanulmányt írt SZ. BÁNYAI Irén: A Gázgyári Kolónia. Debrecen, 1996. Folklór és etnográfia, 93. 10. SALLAYNÉ PETERDI Vera: A „Mávag" kolóniái (1869-1985) In: Tanulmányok a „Mávag" történetéből. Budapest, 1989,209-232. 11. Sz. BÁNYAI Irén: i. m. 10. 12. Dr. MÁRKUS Dezső: Bírák és Ügyészek telepe: Magyar Építőművészet 1913/3. 126-128. és DERCSÉNYI Balázs: Árkay Aladár. Budapest, 1967, 12-13. 13. SÁRMÁN Y-PARSONS Ilona: Villa és családi ház. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeáll.: HANÁK Péter, Budapest, 1992.213-216. 14. GÁBOR Eszter: Budapesti villák. Budapest, 1997, 24-29. és RÉV Ilona: Építészet és enteriőr a magyar századfordulón. Budapest. 1983. 126-128. 15. GYÁNI Gábor: A magánélet menedéke - polgári otthon Budapesten a 19-20. században. In: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Budapest, 1998. 147-152. A szerző szakszerű elemzést ad a közép- és nagypolgári otthonok tárgyi világáról és azok használóiról, a társas életről és a szalonkultúráról, mindarról, amit az 1910-es években a középosztály egy része már nem fogadott el, sőt tagadott, s ez a mentalitásbeli változás realizálódott az Árkay Aladár építette villák kialakításában és használatában. Hasonló képet ad Buzinkay Géza tanulmányában, melyben korabeli hetilapok cikkein és lakberendezési útmutatókon keresztül elemzi a középosztály lakáskultúráját 1870-től a századfordulóig, kiemelve, hogy az otthon funkciójánál ekkor még fontosabb a reprezentációs funkció. BUZINKAY Géza: A középosztály lakásideálja. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeáll.: HANÁK Péter. Budapest, 1992,13-26. Ugyanerre a megállapításra jut GYÁNI Gábor: Polgári otthon és enteriőr Budapesten. In: Polgári lakáskultúra a századfordulón. Budapest, 1992, 27-29. 16. SARMÁNY-PARSONS: i. m. 202-203. 17. Országos Műemléki Felügyelőség Építészeti Múzeuma, Árkay Aladár hagyatéka és a BTM Kiscelli Múzeuma tervtára. Árkay Aladár tervrajzai. 18. Interjúk, beszélgetések az egykori lakókkal. 19. HANÁK Péter: Bevezetés. Polgári lakáskultúra a századfordulón. Budapest, 1992, 9-10. 20. HANKISS Elemér-MANCHIN Róbert-FÜSTÖS László: Országos életminőség-vizsgálat. MTA- Népművelési Intézet, Budapest. 1978. 2

1. GYÁNI Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep. Budapest, 1992,9.; GERGELY Katalin: i. m. 194., SZ. BÁNYAI Irén: i. m. 68-70., GYÁNI Gábor: i. m. 1998, 180-183. 300