Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Ács Piroska: A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, önálló épületének születése (1872-1897) 261-284

visszaemlékezése szerint történt ez annak ellenére, hogy „maga Szlávy is, vele a miniszterek mind ülve maradtak, midőn indítványom elfogadására feltétetett a kérdés, de az összes ellenzék s ezzel egy tetemes része a Deák-pártnak, felállott, sőt az öreg úr maga is felállott, a miniszterek s a pénzügyi bizottság nagy bosszúságára: mert a párt többet adott Deákra, mint a minisztériumra." In: VÉGH, 1931. 4. így került Magyarországra a Wittgenstein-Wundt-féle hercegi gyűjtemény antik kerámia- és üveganyagának egy része és Fischbach Frigyes hanaui tanár szövetgyűjteményének néhány kiállított darabja. 5. Vasárnapi Újság, 1874. 266. 6. VÉGH, 1931. i.m., valamint VEGH, 1918. 7. PULSZKY, 1874. A kényszerű elhelyezéssel kapcsolatban a szerző a következőket írja: „szorosan tudományos beosztást követni nem lehetett, e szerint úgy a Keramikán és Tektonikán keresztül a Stereotomiánál végezni. A gyűjtemények most az anyagok szerint lettek beosztva, de némely szekrényben két gyűjtemény van párhuzamosan felállítva" - Pulszky itt Gottfried Semper rendszerére hivatkozik. 8. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola 1880. november 14-én alakult meg, a művészi ipar számára magasabb képzettségű szakemberek nevelésére. Igazgatója Keleti Gusztáv volt. 9. A társulat 1885-ben jött létre. Vállalt feladata többek között a társadalom széles rétegei és az iparművészek aktivizálása volt azokon a területeken, amelyekre a múzeum hatóköre kevésbé terjedt ki. Díjazásos pályázatokkal, tervrajzok készíttetésével, megrendelésekkel támogatta az alkotókat. Műtárgyakat közvetített, vett és eladott. Az egyesület folyóirata a Művészi Ipar (1885-1894), majd a Magyar Iparművészet (1897-1944) az iparművészet aktuális problémáinak s a múzeum tudományos eredményeinek egyaránt publicitást biztosított. 10. Az intézmény visszatérő meghívottja a párizsi Union Centrale des Arts Décoratifs tárlatainak: 1882-ben régi magyar szövet- és hímzésgyűjtemcnnyel szerepelt, 1884-ben magyar agyagedényeket küldött ki, 1886-ban holicsi fajanszokat, míg 1887-ben galvanoplasztikái másolatokat. (Az első két kölcsönzés jutalma a francia kormány gazdag ajándéka volt: sévres-i porcelánkollekció, ill. a Louvre és a Musée de Cluny egynémely tárgyának „kivételesen engedélyezett" galvanoplasztikái másolata.) A Saint-Étienne-ben 1889ben - a Société d'art el d'industrie de la Loire által - rendezett bemutatón a budapesti múzeum szintén megjelent egy magyar hímzésekből álló válogatással. Franciaország mellett Bécsben is feltűnt anyaga - 1883-ban az osztrák társintézmény bronzkiállításán kínai és reneszánsz tárgyakkal vendégeskedett. 11. 1884-ben Lorenz Gedeon szobrász és műépítész gyűjteményének müncheni aukcióján a kiküldött munkatársnak 13 tárgyat, főleg bútorokat és faragványokat sikerült megszereznie a konkurens licitálók elől. 1893-ban Spitzer Frigyes (magyar származású, külföldön letelepedett gyűjtő) hagyatékának nagy nemzetközi érdeklődéstől kísért párizsi árverésén Radisics középkori és reneszánsz művekkel gyarapította a múzeumot. A vásárlásra gr. Csáky Albin kultuszminiszter külön 25 000 forintot eszközölt ki az állami költségvetésből. 12. Párizsban ezt a feladatot Louis Dclamarre-Didot - az Union Centrale igazgatósági tagja, később igazgatója - látta el. Angliában Herbert Minton Cundall töltötte be a szerepet. 13. RADISICS, 1884. 14. Művészi Ipar, 1885/86, 137-160. 15. I. Faragványok, fa-, csont-, elefántcsont-, lakktárgyak termei - összesen hat vagy nyolc terem; 2. Fegyverek - egy terem; 3. Fémművesség (ezen belül bronz-, sárgaréz-, vörösréz-, ólomtárgyak, ötvösmunkák) - összesen három vagy négy terem; 4. Textilek (ezen belül szövetek, szőnyegek, színezett papír!, kosztümök) - összesen két vagy három terem; 5. Rajzok (tevrajzok, dekoratív rajzok stb.) - egy terem; 6. Kerámia (ezen belül fajansz, majolika, porcelán, üveg) - összesen hat vagy kilenc terem; 7. Bór- és könyvkötések - egy terem; 8. Galvanoplaszlikai másolatok - egy terem. Fentiekre nézve külön kívánság volt, hogy egymással, ill. az üvegcsarnokkal összeköttetésben legyenek. 16. I. Alakrajzolás szakosztály; 2. Dekoratív szobrászat osztálya; 3. Építészeti és iparművészeti rajzolás szakosztálya; 4. Rézmetszők szakosztálya; 5. Kisplasztika szakosztály; 6. Fametszők szakosztálya; 7. Ékítményes rajzolás szakosztálya; 8. Dekoratív festészet szakosztálya; 9. Mértani rajzolás szakosztálya; 10. Sokszorosító művészetek szakosztálya; 1

1. Galvanoplasztikái és gipszöntő műhely. 17. Ybl Miklós időközben meghalt, Várday Szilárd pedig lemondott. Előbbi helyére Czigler Győző építész, utóbbiéra Benczúr Béla, az iskola tanára került. A pályázók titkos szavazatai alapján a bizottság két újabb taggal, Bérezik Gyula és Sztehlo Ottó építészekkel bővült. 18. A pályázati kiírás szerint a díjnyertes művek tulajdonosa az Iparművészeti Múzeum lett volna. Sajnos a mai helyzet ennek ellentmond. A vásárlással jutalmazott tervsorozatok („Észak" B, „IM") az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tervtárában találhatók. A 2. díjas pályamunka rajzainak egy része megjelent az Építő Ipar mellékleteként 1893-ban a 27-29. képes oldalon. A díjazatlan művek közül fennmaradt „Sirius" sorozat darabjait a BTM Kiscelli Múzeuma tervtárában őrzik. A többi versenymű lappang vagy elpusztult. 19. Építőipar, 1891.246. 20. Az IM Adattára 1141/1891. sz. ügyirat betétje. 2

1. Elsősorban a korabeli néprajzi gyűjtés jellegzetes alakja, Huszka József teóriája hatott rá. A rajztanár és etnográfus a magyar népművészeti motívumkincs ázsiai, őshazabeli eredete és töretlen hagyományozódása mellett szállt síkra. 282