Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Ács Piroska: A budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek kialakulása, önálló épületének születése (1872-1897) 261-284

4. kép. Quittner Zsigmond „Észak B" jeligéjű pályaművének főhomlokzati rajza, (OMvH Tervtár Itsz. 14 801) Építő Ipar hasábjain, a Műcsarnok helyiségeiben pedig hat héten keresztül kiállították az összes pályatervei. A győztes Lechner-Pártos mű értékelése kevés kritikai megjegyzést, sok dicséretet konklúziójában azonban némi bizonytalan felhangot tartalmazott. A bírálók szerint az alaprajzi elrendelés jól sikerült, benne szépség és praktikum egyaránt érvényesül. Bár egyes helyiségek - így pl. a fedett udvar és a néprajzi múzeum terei - kisebbek a megszabottnál, ezt a gyűjteményi egysegek tágasabb elhelyezése helyrebillenti. A részletes beosztás alapján az épületben való közlekedés célszerű. Bizonyos területek elhelyezkedése, világítása azonban nem teljesen megfelelő a mellekhelyisegek száma kevés. Szerkezetileg a terv hibátlan. Architektúrájában mentes valame'ly történeti stílus merev szabályaitól: „szokatlanabb, szabad egyéni felfogást mutat, mely alakításában az angol got, korai renaissance és leginkább a mór stíl motívumaiból indul ki". A formához illő külső dekoráció pedig jellemzően hazai megoldásra törekszik a fejlett magyar színes agyagipar gyártmányainak felhasználásával. A zsűri ráérzett ugyan a terv nagyszerűségére, óvakodott azonban hivatalosan is elkötelezni magát a benne kibontakozó új tendencia mellett. „Tagadhatatlan egyrészt hogy a követett irány már bizonyos rendszert mutat, s így a kísérletek legelső stádiumát meghaladta, másreszt pedig kétségtelen az is, hogy a jelen pályamunka a művészi magasabb színvonalon áll Egyebekre nézve azonban a bizottság nem kíván nyilatkozni, mert ezen par excellence egyéni alkotással szemben, csak is a szemlélőnek saját egyéni ítélete és ízlése lehet mértékadó "

19 A többi pályamű általános koncepciójában, részletmegoldásaiban és külső megjelenésében is ényegesen több kívánnivalót hagyott maga után. A második helyezett Tandor Ottó gót stílű homlokzatokat tervezett, melyek „méltó ízlésről és művészi készségről tanúskodnak", a főnézet bal oldalán megjelenő tornyos „sarokcsukló" azonban nem ízesül szervesen a konzervatív ihletésű közép es sarok kiugrásokhoz (3. kép). Quittner Zsigmond munkájának alaprajzi elrendezése kiváló am a korai olasz reneszánsz stílusban elképzelt homlokzatok megoldása már kevésbé sikerült - a tömegek elosztása bizonytalan, a főnézet középnzalitjának függőleges tagolása túlhangsúlyozott (4 kep). Hauszmann Alajos műve dicséretek sokaságát aratta le: alaprajzi elrendezése célszerű áttekinthető. A csupán kétemeletesre tervezett intézmény homlokzatai ugyan konvencionálisak 267