Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

en. Wiener allgemeine Theaterzeitung. 1818. febr. 26. 97. A Tudományos Gyűjtemény 1824. III. k. 40-56.: Utazásbéli jegyzetek Óvárról, Kismartonról, Fraknóról, s' Eszterházáról, c. úti ismertetőben konkrét utalást tesz az áthelyezésre: ,,Az 1784-ben Pozsonyban volt képeket a herczeg Bécsbe szállítatta, ezek most Bécs városát gazdagítják, ha a nagyméltóságú Herczeg a' Nemzeti Múzeumunkkal egyesült volna, vagy Budai házában telepített volna le: nem csak magas rendeltetésének felelt volna meg, hanem nevét is a' Széchényiével halhatatlanította, s' a' Nemzet hálaadására szert tett volna." Az évtizedek alatt megjelent utalások a Képtárra szinte kizárólag bécsi útleírásokban láttak napvilágot. 27. BALKAY, 1819; ENTZ, 1937. 28. Élet történet. Az Esterházyak. Regélő, 1836. jan. 3., 5. 29. 1836. syept. 11. MELLER 1915., 170., nr. 679. A megye követei ekkor Deák Ferenc és Hertelendy Károly. A kérelem írásos nyoma eddig nem került elő, de valószínűsíthető, hogy - nádori engedéllyel - ők voltak a kezdeményezők. 30. MELLER, 1915, LXX.; 170., nr. 679. A képtár történetét lásd MELLER Simon monográfiájában. Elsősorban az ő munkájában közölt forrásanyagra támaszkodtam, mivel az Esterházy levéltár idézett tételei jelenleg nem fellelhetők. 31. MELLER, 1915, 163., nr. 638. 32 NÓVÁK Dániel: A bécsi császári képgaléria. Hasznos Mulatságok, 1841. máj. 26., 165., máj. 29. 171. Közli: TÍMÁR, 1989, 21 -51. Nóvák Dániel életútjáról részletesen lásd TÍMÁR 1989. 33. GOROVE, 1841. 34. Pesti Divatlap, 1844. Nyárutó 1. hetében, 147. 35. Kubinyi Ágoston Gáli Györgynél, az Esterházy-könyv és -képtár igazgatójánál sürgeti Esterházy Pálhoz 1844. nov. 5-én intézett levelének elintézését, amelyben a képtár egy részének átengedését kérelmezte. MOL, A Nemzeti Múzeum lajstroma I. 15/1845. 36. A' Pyrkerféle képtár. Életképek, 1846. márc. 21., 384. 37. Életképek, 1846. ápr. 4., 447. Az említett ígéret nyomát nem sikerült meglelni, de az 1841 -es Gorove és az 1844-es Vahot-féle utalás arra enged következtetni, hogy volt ilyen. 38. Az Esterházy Képtár megszerzésén túl lett volna más lehetőség is arra, hogy pótolják a hiányzó képtárat, de ehhez mind az anyagi, mind a személyi feltételek hiányoztak. Míg a bécsi képtár áthelyezésének igénye fel-felbukkan, azzal csak a század második felében találkoztam, hogy valaki a közvéleményhez fordul egy önálló egyetemes képtár megalapítása érdekében. Pedig ekkor még jól lehetett volna vásárolni. A sajtóban évtizedeken át jelent meg híradás egy-egy kül- vagy belföldi árverésről. Példaképp említem Fesch bíboros gyűjteményének római árverezését „...Holbein, Huzsum, Teniers, Dackhuysen, Rembrandt, van der Weide, Wawerwen, Snyders, Steen, Rubens, van Dyck, Ruysdael. Raphael, Leonardo, Guido, Tiziano, Wateau, Sarto, G. Romano, Albani, Carracci, Angelico, K. Greuze, Poussin" (sic!) műveiből. „Jó lenne vásárolni a Nemzeti Múzeumnak!" - figyelmeztet a Honderű ( 1844. 1. Télhó, 6.). 1846-ban kiállították Pesten Fabiani római herceg „híres és ritka arckép-gyűjteményét" (művészarckép, önarckép, német, holland, francia, olasz iskolákból). A gyűjteményt akár egészben, akár iskolánként, a lehető legjutányosabb áron kínálta a tulajdonos Popovich János a Korona utcai Kern házban. (Pesti Hírlap, 1846. nov. 10., 315.) Ajándékozás is előfordult, amihez kellő propagandával nagyobb kedvet lehetett volna gerjeszteni. Híres eset volt gr. Keglevich István adománya: Rafael (sic!) Bronzino: Venus (Szépművészeti Múzeum lt.: 163), ára 2000 arany. Megtiltotta a kép kijavítását, nehogy Leonardo da Vinci (az attribució téves!) képének sorsára jusson, amit Kiss Bálint restaurált (VU, 1863. jan. 22., 47.), vagy Muzslayné gr. Vigyázó Mária hagyatéka, Poussin: Keresztelő János fővétele. (Ligeti, 1870, nr. 78. v. o. 28" x23 1/4"; SzM, olasz, vagy francia iskola...) (VU, 1863. dec. 20. 463.) 39. HOJDA, 1991, 85-91.; Matthias PFAFFEN BICHLER: Der Verein der Museumsfreunde. Das Wiener Modell und Zentraleuropa. Előadás 1997-ben, Párizs, Louvre. 40. Kubinyi 1841-től alelnöke az Orvosok és Természetvizsgálók Vándoregyesületének, ahol a herceg 1847-ben Sopronban az elnöki tisztet töltötte be. CHYZER, 1890. 41. MELLER, 1915, 177., nr. 694. 42. Kupeczky János: Férfi képe. o. v. 115,5x93,5 cm. Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 1050. PIGLER, 1967. 357. A képet 1850. márc. 27-én küldték el. MELLER, 1815 181., nr. 703,705. Ez nem az első adománya a hercegnek, 1847ben 2 kortárs itáliai szobrot ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak. CIFFKA, 1999. 43. Esterházy Pál herceg arcképe, o. v. 235x159 cm.. 1852. J. j. 1.: Borsos J. 852. MNM TKCs lt.: 137. Esterházy Pál herceg ajándéka, 1852. (ROZSA, 1981) A herceg már ismerte Borsost, akitől az 1846-os bécsi Akadémiai kiállításon bemutatott Kastelbinder c. képet megvásárolta 180 ft-ért. (Kunstwerke, 1846, nr. 352.) 44. MELLER, 1915. 182, nr. 709.; 251. nr. 1394. Borsos József: Lányok bál után, (Bál után, Báléj utáni reggel), o, fa, 121,5x125 cm. J. j. !.: Borsos J. 850. MNG lt.: 1394. Kiállítva: Mflegyesület, 1851, nr. 146, sz. alatt, Álarcos táncvigalom utáni reggel címen. Továbbá a herceg mint 5 múegyleti részvény birtokosa az 1861. évi sorsoláson megnyerte Molnár József: Fürdő leányok (400 ft) festményét Pesten. (A Pesti Műegylet 1861. április 27-én ... kiállított 100 nyeremény jegyzéke. 4. sz.) Anselm Piufsich pesti tiszttartó gőzhajóval Bécsbe küldte a képet. MELLER, 1815. 189, nr. 729. 45. KEMÉNY, 1991. 249