Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

Háry Gyula vízfestménye az Országos Képtár egykori terméről. (A tribuna) Szépművészeti Múzeum, Itsz. 1955-5813. kori kép a Nemzeti Múzeumba. Ezzel az aktussal a gyűjtemények időbeli rendeződése is megtörtént.'

1

" 1880-ban az új szerzemények elrendezése érdekében egy átalakítás zajlott le, és egy évre bezárták a képtárat. Ez idő alatt 53 képet müncheni festők (Hausner) restauráltak. Az ünnepélyes megnyitóra Pulszky Ferenc mint a magyarországi képtárak főfelügyelője az egész ország érdeklődő közönségét meghívta. A gyorsan növekvő állomány rövidesen kinőtte az akadémiabeli helyiségeket, és a helyszűke miatt egy új, önálló múzeum építésének szükségessége vetődött fel, amint azt a Képzőművészeti Társulat már évekkel korábban megjósolta. Az európai mesterművek megjelenése Pesten - csekély előzmények után - megindította az egyetemes művészettel foglalkozó tudományos munkát is. Nóvák Dániel 1838-ban megjelent kötete óta az első Ormós - fentebb már említett - 1865-ben megjelent hézagpótló, katalógusnak szánt tanulmánykötete. A közérdeklődést kihasználva - és annak kielégítésére - Keleti Gusztáv az események tetőpontján, 1870 decemberében a Magyarország és a Nagyvilág című lapban ismeretterjesztő sorozat közlésébe kezdett, amelyben az Esterházy Képtár legszebb darabjait szándékozott bemutatni.'•' A Képzőművészeti Társulat pedig felvállalta az Esterházy Képtárból származó alkotások műlapokon való sokszorosítását. Szerződést kötött egy bécsi intézettel, és közös vállalkozás_ 245