Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

Háry Gyula vízfestménye az Országos Képtár egykori terméről. . Szépművészeti Múzeum Itsz. 1955-5814. már a hatósági engedély is megvan. Bár több vevő jelentkezett külföldről, továbbra is a magyar kormánynak tartják fenn, 100 000 fttal olcsóbban, mint a hivatalos becsérték és amennyit más vevők felajánlottak. De „a család sürgeti az eladást, gyorsan kell határozni, ha e nagy műkincset megtartani óhajtjuk" - figyelmeztet."

7 1870. június 21-én Andrássy Gyula miniszterelnök végre felvette a kapcsolatot az Österreichische Boden Credit-Anstalt-tal."

8 De a bécsi központ ekkor már valóban komolyan tárgyal más vevőkkel. 1870. novemberben 6-án megérkezik Palkovics immár harmadik, szinte kétségbeesetten sürgető levele, amelyben jelzi, hogy amenynyiben a kormány egy hónapon belül nem intézkedik, szomorú kötelessége a képtárat másnak eladni."

9 Ekkor az Akadémia vezetősége megretten, a közvélemény pedig felháborodik arra a gondolatra, hogy a Bécstől kicsikart képtár elkerülhet Pestről. Ezzel nemcsak az erkölcsi veszteség lenne óriási, de az Akadémiát érzékeny anyagi kár is érné. Annak idején a palota jelentős részét művészeti kiállítás céljára alakították ki, és ez megdrágította az építkezést. Ezért közlik a bécsi igazgatósággal, hogy az esetleges elszállítás esetén az Akadémia ragaszkodik 200 000 osztrák forint megtérítéséhez.

120 A Pesti Napló szkeptikus: „A kormány a kedvezőbb időket elmulasztotta, ma a megvétel szinte lehetetlen!"

121 Ám három napon belül egy „rövid, örvendetes ülésszakon" 1870. nov. 29-én Ürményi Miksa újabb tárgybeli interpellációja kapcsán Eötvös jelzi, hogy küszöbön a megvétel.

122

Az ülésen még egy előterjesztés sikeres, amit akár jelképesnek is tekinthetünk, az Akadémiától a Városligetig vezető első pesti „boulevard", a Sugár út építésére vonatkozó javaslat. A sajtóban megjelenő kommentár szerint ezzel a kormány régi mulasztást hoz helyre, az út a főváros fejlődésének hatalmas tényezője lesz. Ekkor már késlekedni nem lehetett, a kormány gyorsan megkötötte a szerződést, abban a reményben, hogy az országgyűlés évek óta várt jóváhagyása előbb-utóbb megjön.

123 Az ifjabb herceg - Esterházy Miklós, a „labanc" sereg egykori őrnagya -, tiszteletben tartva apja akaratát, a családi képtárat „értékén alul" az országnak eladta,

124 és 1870. dec. 8-án megkötötték az adásvételt, amit a császár dec. 14-én hagyott jóvá. Néhány napon belül Kerkápoly Károly pénzügyminiszter nagy ováció mellett benyújtotta a képtár megvételére vonatkozó törvényjavaslatát, és a vételár összegét felvetette a „budgetbe".

125 A szerződést az országgyűlés az 187 l-es XI. tc.-ben szentesítette, és így 1 300 000 osztrák ft-ért (amely 30 napon belül fizetendő ki) a 637 darabos képtár, a 3535 kézirajz, az 51 301 db metszet és a 305 kötetnyi könyvből álló grafikai gyűjtemény a magyar állam tulajdo243