Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

A kép eredeti aláírása.Crivelli: Szűz Mária a trónon. Az Eszterházy Képtár eredetijének közvetlen fényképi másolata. Fényképezte: SimonyiA. KELETI, 1871,26/27. old. A Sürgöny című hivatalos lap már korábban kiszivárogtatta, hogy a gót stílus a döntésre hivatottak előtt nem aratott sikert,

77 az Építészi Bizottság közlése éppen ezért már nem meglepő': bár Henszlmann megkapja a fődíjat, mégis további terveket fognak csináltatni.

7!t A lap szerint az elutasítás oka, hogy a kúpok és csúcsívek akadályozzák a világosságot és a levegőt, rontják az akusztikát. Továbbá anyagi problémák is felmerültek, amit nem hallgatnak el, de nem túlságosan hangoztatják. Henszlmann grandiózus palotájának költségvetése 850 ezer, Ferstelé egymillió forintot irányozott elő (plusz 20% rátartás), és az összegyűlt tőke messze nincs ennyi. Hasonlítsuk össze az első terveket a kész palotával, és a végső megoldás takarékos volta szembeszökő, Henszlmann és Ferstel eredeti tervein egy emelettel magasabb épület látható. Továbbá a rendkívüli kőfaragói munkát igénylő gótizáló homlokzat megvalósítása akár 10 évig is elhúzódhatott volna,

79 és ne feledjük, a herceg ekkor már igen idős! A rajzokat ezután elküldték Pozsonyba a más irányú hivatalos elfoglaltsága miatt ott időző Dessewffyhez, és egyúttal néhány napra kiállították őket itt is. Innen kerültek Bécsbe Esterházy Pálhoz megtekintésre.

80 A széles nyilvánosság ekkor értesült a Pesti Napló első oldalán közzétett örömteli hírről, hogy a nagy hírű képtár a tudományos Akadémiába kerül. Ugyanitt olvasható Dessewffynek mint elnöknek Pál herceghez intézett hivatalos köszönőlevele, valamint a válasz. Az elnök Platónra hivatkozva hosszan ecseteli, hogy a szép látása a közerkölcsöt nemesíti, ez lesz a képek elsődleges haszna. Majd azt az egyre konkrétabban körvonalazódó tényt is megfogalmazza, hogy ha nincs ez a hazafias adomány, akkor is fel kellene állítani egy egyetemes képtárat, de ez csak „roppant áldozatokkal" lenne lehetséges, vagy még úgy sem/

1 Ugyanezek a gondolatok állnak Lukács Móric és gr. Festetich Leó a Magyarországi Műegylet válaszmányi elnökének és alelnökének köszönőlevelében is. Felemlítik, hogy a nagyobb képtár hiányát az egyesület is fájdalmasan érezte, de megteremtésére nem volt ereje. Egykori statútumaikkal összhangban kijelentik: „A gyűjtemény emelni fogja az egész nemzet műérzékét és ízlését. Ezáltal... a magyar a művészet terén is egy sorba lép a világ legmíveltebb népeivel."

82 Az adományozó hosszas válasza érezhetően az örökkévalóságnak íródott: „Hanyatló korom vigasztalásai közé fog tartozni, hogy oly szolgálatot tehetek hazámnak, mely magában hordja közhasznúságát, utánam jövők szemében is,..."

83 Pál herceg márc. 19-én a fővárosba jött az országgyűlésen való részvétel kedvéért. (Az alkalomra csináltatott díszruhája 20 000 ft, egy kisebb uradalom ára.) Pesti tartózkodásának idejére esik a két nemzetközi tekintélyű, klasszicista elkötelezettségű építész, a berlini August Friedrich Stüler (1800-1865) és a müncheni Leo von Klenze (1784-1864) meghívása újabb tervek készítésére. A művészek kiválasztása tendenciózus, mindketten a múzeumépítés kivételes szakemberei, nem 234