Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - Szvoboda Dománszky Gabriella: Az Esterházy Képtár a magyar fővárosban 219-259

tért nem foglalkoztatta, természetes volt számára, hogy a gyűjteményt - rangjához illőn - a birodalom fővárosában tartja tulajdonosa. Azzal a vélekedéssel, hogy a képtár Pesten is lehetne, 1817-ben találkozni először. A Tudományos Gyűjteményben jttent meg ekkor egy cikk az Esterházy-galériáról, amely így végződik: „Kár, hogy Hazánk, Pest városa nem dicsekedhetik ezen dicső Intézettel! - Ő Herczegsége nevének halhatatlanítására!"

2fi A növekvő figyelem bizonyítéka, hogy a pesti sajtó hírül adja a képtár katalógusának újabb és újabb megjelenését. A megpendített gondolat, úgy tűnik, tovább rezeg. Balkay Pál festő írja 1819-ben: „Esterházy Miklós Hertzegnek ritka szépségű s gazdagságú Kép Gyűjteménye van, de fájdalom, nem Hazánkban, Béts városában olly helyen tartja, ahol különben sints semmi szűke a remek kép darabok látásának, és a tsinos mesterség ebbéli előmenetelének."

27 Rothkrepf (Mátrai) Gábor lapjában, a Regéiében 1836ban olvasni először a hazai közönségnek szánt tájékoztatót a képtár darabjairól, művészneveket is felsorolva, de áthelyezéséről nem esik szó.

2K Az első konkrét kérés akkor jelentkezik, amikor az 1832-36-os országgyűlés záróakkordjaként erőteljesen a magyar kultúra felé fordul a rendek figyelme. Zala megye

29

1836 szeptemberében „azzal a kérelemmel fordult Eszterházy Pál herceghez, hogy bécsi Képtárát Pestre helyeztesse s a családi tulajdonjog fenntartásával a Nemzeti Múzeummal egyesítse." De Pál herceg úgy ítélte meg, hogy „.. .a majorátus részéről az elgondolt múzeum felállításánál, hasonlóképpen más főrangúakhoz, úgyis többoldalú hozzájárulás történt...", ezért az aktuális kérést elutasította, és azt a parancsot adta, hogy ha ez a tárgy még egyszer a nyilvánosság előtt szóba kerül, „hallgatással mellőzendő."

30 Ez a döntés kétségkívül nem végleges elutasítás. Ugyanis az átadásnak jogi akadályai is voltak. Az apa, Miklós herceg és a fiú, Pál herceg között 1816. ápr. 10-én Londonban kötött szerződés értelmében a képtár, a rézmetszet- és a kézirajz-gyűjtemény, az ásványgyűjtemény és a könyvtár átadattak a majorátusnak (azaz a hitbizománynak),

31 ez pedig kötöttségekkel járt. 1840-ben a pesti művészeti élet zsendülőben van, köszönhetően a meginduló nyilvános tárlatoknak. Nóvák Dániel akadémiai végzettségű „műítész" az 1840-es évek elején Bécsben látva a mintegy 800 „választott darabból" álló Galériát, így nyilatkozik: „E műszám pontig elegendő volna egy nemzeti képtár megalapítására Pesten, ahonnan azután tudományos műveltségű idegen utazók is megelégedve lépnének ki."

32 E kiváló képzettségű szakember érdeklődési körében nagy szerepet kapott az egyetemes művészet, .amivel akkoriban MaHenszlmann Imre, 1870 k. Ellinger Ede és testvére m. kir. fényképészek. MTA Fotótár MS 10.206152 224