Tanulmányok Budapest Múltjából 28. (1999) – Urbanizáció a dualizmus korában: konferencia Budapest egyesítésének 125. évfordulója tiszteletére a Budapesti Történeti Múzeumban

A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETE ÉS A POLGÁROK - B. Nagy Anikó: A fővárosi okmányok grafikai díszítése 209-218

A hivatalokban az ügyiratok aktáit is általában már egyszer használt papírral fogták össze vagy borították le kívülről, és arra írták az iktatószámot és az iratra vonatkozó főbb adatokat, így kerültek az irattárba. A biankó nyomtatványokat is sokáig használták, az idejét múlt tételeket kézzel javították ki rajtuk. Jóval a házinyomda bővítése után is a régi nyomtatványok forogtak. Jellemző módon Jauernik megbízólevelének másolatát, 1896-os utalványát is még a Pesti könyvnyomda Rt. papírjára írták. A takarékosság később, korszakunkon jóval túl is követelmény kellett legyen. Egy 1947-ben Bognár József polgármester által aláírt alapítólevél fogalmazványának fejlécén tollal satírozták ki a címer tetejéről a koronát. Egy másik, 1950-ben kiadott határozaton még a házinyomda régi fejléce szerepel, az irat alján pedig a rákosista körpecsét. Csak az 1944-ben keletkezett iratok nem használták fel újra. Tartalmuk erre semmilyen lehetőséget nem adott. Bálaszámra kerültek kitöltetlen az irattárba. A főváros intézményeitől távolabb működő, de Budapestet jelképül választó egyletek, testületek okmányai könnyedebben kezelték a városszimbolikát. A historizmus kori díszoklevélűrlapok, mesterlevelek, emléklapok a várost és jelképrendszerét az adott tevékenységi kör kellékeivel ötvözték. Megállapíthatjuk végezetül, hogy korszakunkban a fővároshoz valamiképp kötődő okmányok címer- és emblémahasználata nem konzekvens, a törvényes jelképek is csak lassan szervesülnek a hivatalos iratokon. A korábban olyannyira kedvelt veduta az évek során visszaszorul, emblémává zsugorodik vagy beleolvad a keretbe. A nemzet perszonifikációja egyre több jelentést von magára és gyakran a városok önálló szimbólumainak helyébe lép. Ez az átrendeződés természetesen nem független sem a hazai politikai kurzusváltozásoktól, sem pedig azoktól az általános kulturális folyamatoktól, amelyek a századfordulóra a vizuális nyelv paradigmaváltását is megérlelték. JEGYZETEK 1. Az 1850-es évektől az alkalmazott grafikának jelentősebb szerepet osztottak a művészetre vonatkozó újabb társadalmi kihívások. 2. CZAGA Viktória: Pest-Buda Budapest szimbólumai. Bp., 1998, BFL kiadása. 3. TOLDY László: Budapest régibb és újabb címerei. Címertani és történeti értekezés. Irta és a Magyar Történeti Társulat 1896. január 2-án tartott választmányi ülésén felolvasta. ANIKÓ B. NAGY THE GRAPHIC SYMBOL OF THE MUNICIPALITY OF BUDAPEST ON OFFICIAL DOCUMENTS SUMMARY The lecture examines the graphic style of the official papers and documents of the municipality starting from the 1870s. This particular sub-field of applied graphics follows the changes in artistic taste and visual fashion trends of the various periods, with added sensitivity to the 19th century. Despite the conservativism of this genre, the letterheads, graphic frames, and official forms changed according to the artistic trends of the period, starting from the unification until the end of the century. The graphic design of the official documents of the municipality is, of course, not only an artistic document of the time, but also the compact image of the institution itself. Changes of motifs, therefore, are liable to reflect conceptual changes too. This is especially true in the case of the traditional artistic image creation, where narration - the presentation of verbal contents - together with the compulsion to order them in a hierarchy, prevailed in various artistic forms. The variations of the emblems of the municipality, including one which features the Buda Gate with the additional side gate symbolically meant for Old Buda, also tell about the rivalry between the parts of the unified city. The lecture intends to find supporting viewpoints as to how the changing concepts of institutional symbolism, brought about by the municipal progress, are shown by various means of applied graphics. 218